Már nem olcsó a magyar munkaerő

Az utóbbi időben lelassult a német tőkebefektetések növekedése. Miben kellene változtatni Magyarországon, hogy megforduljon ez a tendencia?

A jelenlegi tőkebeáramlási szint nem alacsony, a napokban például Hatvanban részt vettem egy jelentős német befektető, a Robert Bosch telephely-bővítési beruházásának befejezését követő ünnepségen. Egyedül ez a cég ezen a telephelyen végül 1900-ra növeli alkalmazottai számát a mostani beruházás eredményeként. Kétségtelenül volt azonban egyfajta lassulás a tőkebeáramlásban, részben a világgazdasági dekonjunktúrából is adódóan, s a tendenciához a német gazdaság gyengélkedése is hozzájárult. Ez azonban elmúlóban van, egyre több mutató jelzi, hogy a következő évben fellendülés következik be. Mivel pedig a gazdasági kapcsolatok Német- és Magyarország között nagyon szorosak, ez a közvetlen befektetések újbóli élénkülésében is megnyilvánul majd. Magyarországnak persze tudomásul kell vennie, hogy már nem tartozik az olcsó munkabé-

rükből élő országok közé. Azok a beruházások, amelyek kizárólag az alacsony bérre alapoztak, távoznak vagy távozni fognak kelet felé. Amiben Magyarországnak még valamit tennie kell, az talán a szakképzés erősítése, jobb megbecsülése. Nem csupán egyetemet végzett munkaerőre van szükségük az idejövő külföldi cégeknek, például a németeknek, hanem jól képzett szakmunkásokra is.



Milyen munkavállalási engedélyezési rendszert vezet be Németország a magyar állampolgárok számára az EU-csatlakozástól kezdve?

A csatlakozási szerződésben előírtaknak megfelelően egy átmeneti időszakban a teljesen szabad munkavállalás még nem érvényesül. Németországban nagyon sok az állástalan, védenünk kell munkaerőpiacunkat. Ennek dacára a jelenlegi EU-tagok közül már most Németország biztosítja a legtöbb magyar munkavállaló számára a legális elhelyezkedést, az elmúlt években összesen évente 20 ezer fő számára nyitottunk kvótákat. Ezeket a lehetőségeket nem is használták egyébként teljesen ki (gondolok itt például az it-szektorban meghirdetett állásokra).

z Nagyon sok magyar fuvarozót érint a teherautókra tervezett elektronikus útdíjrendszer, amelynek bevezetését technikai okok miatt eddig már kétszer elhalasztották. Mikortól kell fizetni?

Ez az egymillió dolláros kérdés? Sokan töprengenek a technikai problémák megoldásán a szövetségi közlekedési minisztériumban és a Toll Collect cégnél, de egyelőre nem lehet konkrét időpontot mondani a rendszer bevezetésére.



Az elmúlt években a német gazdaság volt Európa beteg embere. Képesek lehetnek-e a jelenlegi reformtörekvések újra lendületbe hozni?

Ez a legfontosabb célja az Agenda 2010-csomagban szereplő reformintézkedéseknek. A német gazdaság súlyából adódóan magától értetődik, hogy ez a lendület átterjed majd a Németországgal szoros gazdasági kapcsolatban lévő országokra is, amelyek között Magyarország az első helyek egyikén található.



Német- és Franciaországot a pénzügyminiszteri tanács felmentette a túlzott államháztartási deficit esetére a stabilitási paktumban előírt szankciók alól. Sokak szerint ez a paktum halála; a nagy tagállamokra ezek szerint más szabályok vonatkoznak, mint a kicsikre. Mit lehet ezután tenni az EU hitelének visszaszerzéséért? Át kell írni a paktumot?

Szó sincs róla, hiszen éppen Németország volt az, amely Theo Waigel pénzügyminisztersége idején kezdeményezte a paktum létrejöttét, és ez az egyezmény Európa egészének jövője szempontjából is nagyon fontos. Látni kell azonban, hogy jelenleg Németország különleges gazdasági helyzetben van, részben a gyenge konjunktúra miatt, részben pedig a keleti tartományoknak adott felzárkóztatási segélyek hatalmas anyagi terhe következtében.



Most zajlik az EU alkotmányos szerződésének véglegesítése. Befejezhető ez az idei év végéig? Magyarország azt mondja, számára a tartalom fontosabb, mint a gyorsaság.

Nehéz ezzel egyet nem érteni, de az is biztos, szükség van határidőkre ahhoz, hogy döntések szülessenek. Márpedig úgy tűnik, most különösen jó esély nyílik a szerződést véglegesítő kormányközi konferencia idei befejezésére. Ez azért is fontos, hogy az állampolgárok időben megismerhessék az alkotmány tartalmát a jövő évi európai parlamenti választások előtt.



Schröder kancellár közelmúltbeli budapesti látogatása során azt a tanácsot adta a magyar miniszterelnöknek, hogy ne állítsa a kisebbségvédelem ügyét az alkotmányról szóló viták előterébe. Medgyessy Péter azt mondta, nem fogadja meg ezt a tanácsot, és most úgy tűnik, végül be is kerül az alkotmányba az ügy. Rossz tanácsot adott Schröder?

Nem. A kancellár azt fejtette ki, hogy minél kevesebb helyen lenne jó megbolygatni a konvent által előterjesztett alkotmánytervezetet, mert egy-egy újabb téma megnyitása újabb és újabb igények jelentkezéséhez vezet, s a tárgyalási témák garmadája veszélybe sodorhatja az alkotmány egészének megszületését. Természetesen a kancellár már akkor is hangsúlyozta, s erre azóta én magam is többször hivatkoztam, hogy Németország számára a kisebbségek védelme elsőrendű, fontos politikai célkitűzés, s ha kompromisszum alakul ki ennek beillesztéséről az alkotmányba, annak Berlin természetesen örül majd.



Elfogadható-e Németország számára egy másik fontos magyar célkitűzés, vagyis hogy minden tagországnak legyen saját állampolgára az Európai Bizottságban?

Huszonöt, sőt huszonhét taggal működő bizottság nem lehet hatékony a gyakorlatban. Ezt egyébként hamarosan meg is fogjuk tapasztalni, hiszen 2009-ig még mindenképpen a jelenlegi rendszer marad érvényben, tehát minden tagországnak lesz saját biztosa. Kérdéses persze, hogy mit is jelent itt a "saját", hiszen a bizottsági tagoknak a közösség, az unió érdekeit kell szolgálniuk, nem fogadhatnak el tanácsokat vagy utasításokat egyetlen nemzeti kormánytól sem.



Mi a német tapasztalat, politikust, vagy szakembert érdemes-e inkább az Európai Bizottságba küldeni?

Németország mindig politikusokat küldött, de olyan politikusokat, akiknek komoly szakmai tapasztalatuk is volt valamilyen területen. Michaela Schreyer jelenlegi költségvetési biztos például régóta pénzügypolitikával foglalkozott már bizottsági taggá jelölése előtt is.



Örülne Németország, ha az EU első közös külügyminiszterét Joschka Fischernek hívnák?

Joschka Fischer, a jelenlegi német szövetségi külügyminiszter kiemelkedően jó jelölt lenne az EU közös külügyminiszteri posztjára, tapasztalatai és európai elkötelezettsége okán egyaránt, azt hiszem, sok más tagország számára is vonzó lenne az ő személye erre a posztra. De nem jelölt.



Mi a német álláspont a miniszteri tanács elnöki rendszerének reformjáról? Magyarország számára elfogadható, hogy három-három országból álló csoportok rotációs alapon töltsék be az elnöki posztot egy-egy éven át. Németország is el tudja ezt fogadni?

Valóban több új tagállam szeretné ennek rendjét már most rögzíteni, a német álláspont viszont az, hogy nem kell feltétlenül most eldönteni, megvárhatjuk, milyen tapasztalatokat szerzünk a jelenlegi, félévenkénti rotációs rendszer fenntartásával. Amihez viszont Berlin ragaszkodik, az az, hogy mindig az EU-külügyminiszter legyen a külügyekkel foglalkozó tanács elnöke.



Egyre több tagországban tervezik, hogy referendumon döntenek az alkotmány jóváhagyásáról. Mit gondolnak erről Berlinben?

Természetesen minden tagország saját belső jogrendjének megfelelően dönt az alkotmány ratifikálásáról, Németországban például biztosan nem lesz népszavazás, mivel a német alkotmány nem is ismeri a referendum intézményét. Van azonban egy probléma a népszavazásokkal: nagyon könynyű politikai eszközként használni őket, erre sajnos a német történelem is szolgáltat példákat. Akkor is, ha kötelező erejű, akkor is, ha véleménynyilvánító jellegű referendumról van szó. Ez pedig felveti annak veszélyét, hogy nem is arról szól majd a népszavazás, amiről az azon tulajdonképpen feltett kérdés.



Zárásként két kérdés az EU további bővítéséről. Hogyan látja Németország, tényleg csatlakozhat Románia 2007-ben az EU-hoz, és mikor léphet be Horvátország?

Ez két különböző téma. Románia Bulgáriával együtt (és én nem választanám őket el egymástól) a jelenlegi bővítés részei, igaz, nem az első hullámban csatlakoznak, mint önök, hanem csak a másodikban, mert most még nem állnak teljesen készen erre, de az még ugyanaz a bővítési kör lesz. Számukra létezik egy határozott céldátum, ez valóban 2007, ha addigra sikerül minden tárgyalási fejezetet lezárniuk, nincs akadálya az akkori megvalósulásának. Horvátország egészen más eset, itt egyelőre a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntés előtt vagyunk. Zágrábnak ugyanazt az utat kell majd bejárnia, mint a mostani bővítési kör országainak, vagyis át kell vennie a 80 ezer oldalas uniós joganyagot, le kell folytatnia a csatlakozási tárgyalásokat. Ehhez pedig idő kell, s nem hiszem, hogy 2007-ig mindezt be lehetne fejezni.

A német fellendülés megindulása idehaza is érezteti majd kedvező hatását Nem csupán egyetemet végzett munkaerőre van szükségük a Magyarországra jövő külföldi cégeknek, így például a németeknek, hanem jól képzett szakmunkásokra is - hangsúlyozza lapunknak adott interjújában a budapesti német nagykövet. Ursula Seiler-Albring szerint nincs nagy igény a magyarok németországi munkavállalási lehetőségeinek jelentős bővítésére.

Urkuti György-->