Az EU-bővítés hatása az amerikai gazdaságra

Az unió bővítésének tőkepiaci hatásait aligha könnyű megjósolni. Egyrészt azért, mert a piacok elvileg már régen beárazták a várható csatlakozást, másrészt azért, mert ilyen mértékű bővítésre korábban még sohasem került sor.

Az unió népessége mintegy 20 százalékkal emelkedik majd, míg a tagok bruttó összterméke csak 9 százalékkal lesz nagyobb. Bár az EU azzal büszkélkedik, hogy a lépés nyomán körülbelül 455 millió fővel a világ egyik legnagyobb piaca lesz, túlszárnyalva a 290 milliós Egyesült Államokat is, a tengerentúlon kevesen aggódnak. Jól tudják ugyanis, hogy a mai uniós országokban az emberek átlagosan évi 25 ezer dolláros keresetből élnek, az új tagoknál ez alig 11 ezer dollár. Így az átlagfogyasztó az új unióban körülbelül évi 3 ezer dollárral kevesebbet fog keresni, mint a mai EU-polgárok.

Amerikai elemzők szerint a lépés kevés lényegi változást hoz. Az államhatárok már szinte ma sem léteznek a gyakorlatban, s az USA fogyasztási listán elért első helyét sem veszélyezteti semmi. Az Egyesült Államok exportjában és importjában sem hoz lényegi változást a bővítés: az új tagok okozta változások már rég bekövetkeztek.

Sőt, egyes elemzők arra számítanak, hogy a bővítés még javítja is az USA helyzetét. Úgy kalkulálnak, hogy a frissen belépők integrálása jelentősen csökkenti az unió mai stabilitását, s ez elbizonytalanítja majd a befektetőket. Amennyiben nem sikerül szinten tartani a gazdasági lendületet, könnyen elképzelhető, hogy a tőke a fellendülő ágban lévő amerikai gazdaságba menekül.

Ezt látszanak alátámasztani a múlt tapasztalatai is. Bár az egykori keletnémet területek befogadása a mostaninál nagyságrendekkel kisebb változást jelentett, fellendülést nem hozott, sőt a fejlődésen ütött sebek a mai napig sem gyógyultak be teljesen.

Ha viszont ehhez hasonló sokk következne be, az felpörgetné az amerikai gazdaságot. A mostani alacsony kamatszintek a megnövekvő dollárkereslet miatt tartósak maradnának, ez pedig növeli a beruházási kedvet. Eközben az unióban az emelkedő kamatok fékezik majd a gazdaságot. Az EU könnyen visszás helyzetbe kerülhet - vélekednek az amerikai szakértők. Miközben a gazdaság fellendítéséhez a kamatok csökkentésére lenne szükség, azok magas szinten tartása elengedhetetlen lesz a tőke megtartásához. A felértékelődő euró eközben tovább fékezi majd az exportot. A menekülési utat a tíz új tagország és azok 75 millió fogyasztója jelentheti, ahová immár vámmentesen lehet szállítani. Kérdés, hogy e két hatás közül melyik lesz majd az erősebb.

A csatlakozással az unió a gyenge gazdaságokat igyekszik erősekkel integrálni. Ez viszont a tengerentúli elemzők szerint a jobbakat is látványosan visszahúzza majd. Ráadásul az új tagok polgárai szegényebbek, mint a maiak, s így tovább nő az EU és az Egyesült Államok jóléti szintje között ma is meglévő rés. Mindezek tetejébe a népsűrűség is magasabb, ami korlátot szab a fejlődésnek az amerikai elemzők szerint.

Abban gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy az unió bővítése rövid távon szinte semmilyen hatással sem jár a világpiacokon. Hosszabb távon is csak akkor lehet lényeges kihatása a lépésnek, ha az uniónak sikerülne a mainál jóval nagyobb egységbe kovácsolni az igen különböző történelmű és kultúrájú országokat. Ellenkező esetben az EU veszíthet pozíciójából, ami az Egyesült Államokét, Japánét és Kínáét javítja majd. A The Wall Street Journal elemzése szerint Európának egyenesen le kell tennie arról, hogy az Egyesült Államokkal valaha is felvehesse a versenyt, ha nem sikerül megfelelő reformokkal és az új belépők hatékony integrálásával minél előbb lendületet adnia gazdaságának.

A tengerentúlon nem aggódnak amiatt sem, hogy a kibővült unió GDP-je közel annyi lesz, mint Amerikáé. Kiemelik: ezt az EU csak másfélszer akkora lakossággal képes produkálni, márpedig ez jókora fejlettségbeli lemaradás.