Az amerikai elnök múlt heti kül- és belpolitikai lépéseit egyaránt a választási kampány előrehozott nyitányaként értékelték az elemzők. Az ujjlenyomatvétellel egybekötött határátléptetés nyitányára disszonánsan rímelő bevándorláspolitikai reformmal George Bush nyilvánvalóan a spanyol ajkú amerikaiak körében élvezett népszerűségét (szavazataikat) kívánta növelni, míg az iraki hatalomátadás júniusi dátumának kitűzésével egyértelműen jelezte, hogy a választás novemberi időpontjáig szabadulni akar a kényessé és minden szempontból terhessé váló problémának még a következményeitől is. Már most meg lehet mondani, hogy ez utóbbi aligha fog sikerülni. A lépéssorozatot a romló népszerűségi adatok felől értelmezve kétségtelennek látszik, hogy Bush a tisztségéből adódó előnnyel élve addig akar kikezdhetetlen fölényhez jutni, amíg a demokraták még nem rendezték soraikat. Az ellenmezőnyt szemlélve félnivalója egyelőre nem sok lehet, de ha adódik rá mód, nem árt biztosra menni.
Ebbe a biztosítási sorozatba illeszkedik a most szerdára bejelentett elnöki beszéd, amelyről máris mindenki tudja, hogy újabb űrprogramokat jelent majd be: Holdbázis létesítését és valószínűleg ember küldését a Marsra. Tervezni csak nagyot érdemes - volt szokás mondani. A józan ész felől nézve Holdbéli támaszpontnak akkor lehet értelme, ha azt földi stratégiai megfontolások diktálják. Ilyesminek most nem nagyon látszik a nyoma, de hátha csak nem vagyunk eléggé előrelátóak. A Marsra állítólag valóban nem lehetne Holdon lévő bázis közbeiktatása nélkül elrepülni - ennyiben a két program között van belső összefüggés. A megvalósítás azonban több évtizedbe és sok száz, egyelőre hiányzó dollármilliárdba kerül. (SzH)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.