Előzés az űrből

Az amerikai elnök múlt heti kül- és belpolitikai lépéseit egyaránt a választási kampány előrehozott nyitányaként értékelték az elemzők. Az ujjlenyomatvétellel egybekötött határátléptetés nyitányára disszonánsan rímelő bevándorláspolitikai reformmal George Bush nyilvánvalóan a spanyol ajkú amerikaiak körében élvezett népszerűségét (szavazataikat) kívánta növelni, míg az iraki hatalomátadás júniusi dátumának kitűzésével egyértelműen jelezte, hogy a választás novemberi időpontjáig szabadulni akar a kényessé és minden szempontból terhessé váló problémának még a következményeitől is. Már most meg lehet mondani, hogy ez utóbbi aligha fog sikerülni. A lépéssorozatot a romló népszerűségi adatok felől értelmezve kétségtelennek látszik, hogy Bush a tisztségéből adódó előnnyel élve addig akar kikezdhetetlen fölényhez jutni, amíg a demokraták még nem rendezték soraikat. Az ellenmezőnyt szemlélve félnivalója egyelőre nem sok lehet, de ha adódik rá mód, nem árt biztosra menni.

Ebbe a biztosítási sorozatba illeszkedik a most szerdára bejelentett elnöki beszéd, amelyről máris mindenki tudja, hogy újabb űrprogramokat jelent majd be: Holdbázis létesítését és valószínűleg ember küldését a Marsra. Tervezni csak nagyot érdemes - volt szokás mondani. A józan ész felől nézve Holdbéli támaszpontnak akkor lehet értelme, ha azt földi stratégiai megfontolások diktálják. Ilyesminek most nem nagyon látszik a nyoma, de hátha csak nem vagyunk eléggé előrelátóak. A Marsra állítólag valóban nem lehetne Holdon lévő bázis közbeiktatása nélkül elrepülni - ennyiben a két program között van belső összefüggés. A megvalósítás azonban több évtizedbe és sok száz, egyelőre hiányzó dollármilliárdba kerül. (SzH)