Le akarja cserélni a Trabantot
Kényszerű szívtelenség, nagyobb rugalmasság és fokozott szigorúság - érzékelteti a mai ágazati viszonyok között nélkülözhetetlen vezetői magatartási formákat Lakatos Zoltán, aki több mint tíz éve irányítja a debreceni céget. Az iparág ma ismét a figyelem középpontjába került, mert a múlt évi gabonaár-robbanás nyomán csaknem száz százalékkal növelte átadási árait, és az átlagosan 70 forintra dráguló liszt - más költségtényezőkkel együtt - 200 forint feletti kenyérárakat kényszerít ki.
A malomipar 1995 óta vár arra, hogy a mostanihoz hasonló pozíciójavulást harcoljon ki az irreálisan alacsonynak tartott lisztárak helyett. A keresleti piacon elérhető nyereség lehetőséget nyújt arra, hogy a cégek a csatlakozásig pótoljanak valamit az elhalasztott fejlesztésekből. A beruházásokra azért van szükség, mert Lakatos szerint a malomiparnak hatalmas szervezettségű, automatizált és tökéletesen felszerelt uniós konkurenciával kell megküzdenie.
A vezérigazgató szerint a jelenlegi helyzetben profivá, vagy - más megfogalmazásban - valódi kapitalistává kell válnia annak, aki talpon akar maradni. Számos esetben "el kell felejteni a régi munkatársakat, és a maradókat kell fontosnak tekinteni". Az utóbbi egy-két évben a dolgozók fele távozott a Hajdúgabonától, és a 280 fős mai létszám is csökkenhet. Ez összefügg azzal, hogy a cég öt malmából kettőt már be kellett zárni, és további egy leállítása is csaknem biztosra vehető.
"Olykor visszakívánjuk a régi tröszti időket, amikor meghatározták az árakat, a feldolgozáson pedig biztonságos nyereség képződött" - emlékszik vissza Lakatos. Ma hasonló kiszámíthatóságot kellene elérni piacgazdasági körülmények között, ezért a cég megmaradó két malmában az uniós felkészülés és a versenyképesség-javítás jegyében 900 milliós beruházást hajt végre. Az érdek-képviseleti munkát is vállaló vezérigazgató fájlalja, hogy az állam nem nyújt segítséget a hazai malomipari kapacitások "összerendezéséhez", így az ágazatban - ellentétben az európai gyakorlattal - többségi nemzeti tulajdonlás helyett folytatódhat a külföldi tőke térnyerése. A magyar kézben lévő cégnél mindenesetre az 1998-as orosz valutaválság idején kapott "egymilliárdos pofon" után azt tűzték célul, hogy óriás vállalat helyett stabil középvállalattá fejlődjenek. E mértéktartás is szerepet játszhat abban, hogy a cég emberséges munkahely maradjon - összegzi elképzeléseit Lakatos.
