Csendes, meglepetésektől mentes hetet zárt a makrogazdaság. Kedden a létszám- és keresetstatisztikáját, valamint legfrissebb építőipari adatsorait publikálta a statisztikai hivatal. A fizikai alkalmazottak még mindig a költségvetésben, a szellemiek pedig a versenyszférában keresnek többet, legalábbis az átlagkereset-adatok ezt mutatják. Összességében a versenyszféra létszáma az előző év szintjén maradt, a költségvetésben ugyanakkor nőtt az alkalmazásban állók száma, átlagosan 2,6 százalékkal. A bruttó átlagkereset 133 700 forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 000, a szellemi foglalkozásúaké 187 200 forint). Tavaly november végéig a bruttó nominális átlagkereset 12,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,2, a reálkereset pedig 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szintén novemberi folyamatokat mutat be a legfrissebb építőipari statisztika is. A termelés 2003. január-novemberi 0,1 százalékos növekedése azt mutatja, hogy a február-április közötti visszaesést a termelés május óta tartó növekedése ellensúlyozni tudta. A termelési adatok némi arányeltolódást mutatnak a szerkezetkész épületek felől az épületgépészeti szerelés, valamint a befejező építés felé. A novemberben kötött szerződésállomány megegyezett az egy évvel korábbival. Ugyanakkor inkább az épületek voltak népszerűek, ezek építésére kötött szerződések volumene 6,7 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké viszont 6,6 százalékkal csökkent. Pénteken a múlt novemberről szóló kiskereskedelmi statisztikát ismerhettük meg. A kiskereskedelmi eladások dinamikus növekedése folytatódott. A forgalom volumene az előző novemberhez képest 8,1 százalékkal, az évkezdettől november végéig 8,4 százalékkal nőtt. A múlt héten publikálta prognózisát az Ecostat is. Gyorsuló, 6,2 százalékos éves inflációt, 3,1 százalékos GDP-bővülést, gyorsuló ipari termelésnövekedést, az átlagkeresetek dinamikájának fékeződését és az importolló további nyílását prognosztizálja az idei évre. A költségvetés GDP-arányos hiányát 4,6 százalékosra várják. A kutatóintézet azzal számol, hogy a fiskális politika változásától függően a beruházások élénkülésével a nem adóssággeneráló finanszírozás némileg javulhat az idén. Az exportlehetőségek növekedése ugyanakkor jelentős importbővülést indukál, így a hiány meghaladhatja az 5 milliárd eurót. (VG)