Bár megállapításai egy tavaly őszi felmérésen alapulnak, az Eurobarometer múlt héten közzétett lehangoló közvélemény-kutatási eredményei pusztán az elmúlt napok történései alapján is igazolhatónak tűnnek. Le-
het-e csodálkozni ugyanis azon, hogy a majdani tagországok polgárai egyre szkeptikusabbak a csatlakozással kapcsolatban, amikor az EU egyik legalapvetőbb vívmányának - a szabad munkavállalás - áldásaiból még évekig nem részesülhetnek? Amikor az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát a jelenlegi tagállamok lakosságának legnagyobb része az integráció lényegeként nevezi meg, akkor még Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének a korlátozásokat bejelentő államoktól "nagylelkűséget" kérő szavai is csak irritálóan hatnak.
Nem növeli az unióba vetett bizalmat a többsebességes integráció lehetőségének gyakori emlegetése sem, amely az alkotmányozás kudarca után legutóbb a hármas csúcstalálkozó kapcsán vált ismét az uniós közbeszéd tárgyává. Az egyenlőtlen elbánás példáival körülvéve ugyanis a csatlakozó országok polgáraiban óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy rájuk nézve a több sebesség másodosztályú tagságot jelent majd. És míg az EU költségvetésének jelenlegi nettó befizetői szempontjából teljesen érthető a spórolás szándéka, a szkepszist a bővítés hajrájában megindult pénzügyi viták csak tovább mélyítik.
A csatlakozók "ismeretlentől" való félelménél is aggasztóbb talán a jelenlegi tagok lakosságának azt övező kételye, hogy az EU hatékony segítséget jelent a munkanélküliség elleni harcban. A foglalkoztatás növelése az unió versenyképességi stratégiájának központi eleme, így a sikertelenség az amúgy is húsba vágó területen különösen fájó. (BÁ)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.