Kár, hogy mindenki besározódik

Többek szerint a botrány csupán elterelő hadművelet az egészségügy valós gondja, a forráshiány elől, hiszen a hálapénz nem most keletkezett, az az 1950-es évek bérpolitikájának a következménye. S gyanítható, hogy további évtizedek kellenek a megszüntetésére. Amiért nem az orvos a felelős.

Mindenesetre most profi módon sikerült lejáratni az orvosokat. Valamennyiüket. És ez nagy baj, ugyanis bizalom és hit nélkül nincs gyógyulás.

Magam is elítélem a harácsoló, a közkórházakban hálapénzt kiprovokáló doktorokat. Persze provokáció nélkül is landolnak a borítékok a fehér köpenyek zsebében. Tőlem is kérdezték már ismerőseim, mennyit adjanak X. Y. doktornak a vizsgálatért, amire leginkább azt feleltem, hogy semennyit, de mondtam már azt is, hogy nem tudom.

Bizonytalanságomnak sok oka van. Egyrészt mert tudom, hogy aki nem a területileg illetékes orvoshoz, hanem a maga által választotthoz megy, az az átlagnál valamivel többet kér. Ezt erősíti a szakminiszter hálapénzellenes csomagtervében kilátásba helyezett térítési díj bevezetése. Az a beteg, aki nem elégszik meg az éppen ügyeletben lévő kórházi orvossal, és kezelőorvost választ, fizetnie kell. Csakhogy Kökény Mihály szerint ez a díj nem egyedül a választott doktoré, hanem a kórházé.

Az egészségpénztár közpénzből - a munkavállalók járulékából, a munkáltatók egészségügyi hozzájárulásából és az adókból - finanszírozza a kórházak működését. Ezt próbálják nyilvánvalóvá tenni a betegszámlák bevezetésével. A szakminiszter épp a minap adta át a győri megyei kórház két betegének az első kalkulációt a kórházi kezelésük költségéről. E számlák elkészítésére több intézmény vállalkozott. A módszer kitalálói elképzelhetőnek tartják, hogy a beteg egyszer csak úgy érzi majd: nem kell többé külön "hálálkodnia" az orvosnak. Különösen ha egyenleget is kap majd az általa befizetett tb-járulékról is.

Azért valami oka csak van annak, hogy a hálapénzről megkérdezett jogászok, adatvédők, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is úgy véli: az előre kért pénz korrupció, így büntetendő, ám az utólag adott elfogadható. A Tárki által, a közelmúltban végzett lakossági felmérésből is ez derül ki. A kétféle megítélés vélhető oka, hogy éppen a hatóságok legalizálták a hálapénzt azzal, hogy adóköteles jövedelemmé minősítették. Az aktuálisan illetékes állami tisztségviselők akkor úgy gondolhatták: a doktorok fizetése valóban alacsony, ám közpénzek híján pótolja csak ki azt a beteg.

A Medgyessy-kormány által 2002-ben végrehajtott 50 százalékos béremelés sem tudta "kiütni" nyergéből a hálapénzt. Hiszen amíg egy divatos szakmában dolgozó fiatal 30 éves korára anyagi egzisztenciát teremthet magának, egy orvosegyetemi tanársegéd átlagos fizetése most is csak bruttó 144 ezer forint, a klinikai professzoré 300 ezer körül van. Az említett béremelést követően az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felmérése igazolta: megtorpant ugyan az elvándorlás, de az orvosi szakma nem lett vonzóbb. Pedig az egészséges humán erőforrás nélkül nincs gazdasági növekedés, amiben nagy szerepük van a doktoroknak.

Márpedig mind kevesebben jelentkeznek az orvosi egyetemekre, a végzettek egy része is másutt, például az ágazat háttériparában helyezkedik el. Az idén kiírt 1400 orvosi állásra hatszáz körül jelentkeztek. Ez azért veszélyes, mert a szakorvosok 34 százaléka 55 évesnél idősebb. A Magyar Kórházszövetség szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás felerősítheti az orvosok külföldi munkavállalását, helyüket keletről jött kollégáik tölthetik be.

A MOK pár éve előkészítette az orvosi életpályamodellt, amivel a hazai orvosbéreket fokozatosan közelíteni lehetne az unió átlagához. Ezek szerint a kezdő szakorvos (ehhez az egyetem elvégzése után legkevesebb hatéves továbbképzés kell) fizetése a munkaadói bérköltséggel együtt havi 600 ezer forint lenne.

Soknak tűnik. S gyanítható a hivatalos válasz: a gazdaság helyzete nem teszi lehetővé a béremelést. De mégiscsak elgondolkodtató, hogy a több mint 20 millió forintba kerülő medikusképzés után a fiatal búcsút mond a magyar betegeknek.

Talán érdemes ébren tartani Németh László gondolatát: A pénz azért kell a gyógyítónak, hogy ne kelljen pénzért gyógyítania.