Kedden teszi közzé az Európai Bizottság javaslatait az unió 2007-től kezdődő hétéves költségvetési ciklusának főbb elveiről. Brüsszel várhatóan gyakorlatilag nyílt harcot hirdet a közös büdzsét visszafogni szándékozó hat nettó befizető tagállammal szemben, s a kiadások jelenleg érvényes plafonját javasolja továbbvinni.
A bizottság (Michaele Schreyer költségvetési biztos vezetésével) értesülések szerint azt javasolja majd, hogy a 25 tagú EU-ban ugyanúgy az egyesített bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,24 százalékában maximálják a közös kassza lehetséges méretét, mint a jelenlegi 15-tagúban. Ez 2007-ben 157 milliárd eurónyi uniós kiadást jelentene, szemben az idei 100 milliárddal (ami a tizenötök egyesített GNI-szintjének 0,98 százaléka). Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria, Svédország és Hollandia ezzel szemben már közölte: a plafont is 1 százalékra kéne lenyomni. Mivel 2005 végéig kell döntést hozni, adottak a feltételek a bő másfél éves kíméletlen harchoz.
Magyarországnak természetesen az lenne az érdeke, hogy minél több pénz legyen abban a kalapban. De az sem mindegy számára, hogy mire költi az unió a büdzsét. Az agrárkiadások nagyjából fixen meghatározottak, elvenni nem lehet már belőlük, amióta tavalyelőtt Berlin és Párizs megegyezett évi 1 százalékpontos növelésükben. A mezőgazdaság tehát fixen elviszi a büdzsé majdnem felét. Hogy a másik felének nagyobbik részét az elmaradott régiók felzárkóztatására költik-e (mint eddig, és mint ahogy Magyarország is szeretné), vagy az uniós versenyképesség javítását célzó kutatás-fejlesztési, infrastrukturális beruházásokra (mint a nettó befizetők szeretnék), az lesz a most induló vita fő kérdése. (UGy)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.