Lehet-e eurónk 2008-ban?
Viszonylag eseménymentes héten vagyunk túl, ami a pénzpiaci feszültségeket figyelembe véve kifejezetten jó hír. A befektetők bizalma egyelőre kitart, bár a kormány takarékossági csomagjának részletei után továbbra is az óvatos kivárás, mintsem az eufória jellemezte a piaci szereplőket. Bár a makrogazdasági fundamentumok közül több is javul, a folyamatot egyelőre lassúnak és bizonytalannak ítélik a szakértők, ráadásul a gazdaságpolitika is szemlátomást nehezen szerzi vissza hitelességét.
Az idén a magyar gazdaság összességében nem kerül közelebb az euró bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez. A két meghatározó fontosságú mutató ellentétesen alakul: a Reuters elemzői felmérése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 4,6 százalékra mérséklődhet, az éves átlagos infláció azonban 4,7-ről 6,5 százalékra gyorsul. Bár az áremelkedést egyszeri sokkhatás okozza, és így van rá remény, hogy 2005-től folytatódik a dezinfláció, mégis elmondható: míg az ország gazdasága 2004-ben újabb egy évvel közelebb került a csatlakozási időponthoz, konvergenciafolyamataiban inkább távolodik az idén. Az "elvesztegetett" év ellenére tisztán közgazdasági szempontból a 2008-as euróbevezetést továbbra is tarthatónak gondolják a piaci szakértők, "csupán" a politikai akarat látható hiánya miatt vélik úgy: 2009 vagy 2010 esélyesebb időpont. Ettől nem független hír, hogy elsősorban az államháztartás kiadási oldala középtávú reformjának megkezdését sürgeti az OECD legfrissebb országjelentése.
2003 január-novemberében a kivitel volumene 7, a behozatalé 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az import az egész év során, az export pedig az utolsó hónapokban nőtt jelentősen, utóbbi következtében az ősztől nem romlott tovább a külső egyensúlyi pozíció.
Tavaly az utolsó negyedévben 5,5 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Ez megegyezik az előző háromhavi (szeptember-novemberi) megfigyelési időszakban mért szinttel, ami a történelmi mélypont beállítását jelentette. A munkanélküliség csökkenése elsősorban a nagyobb feszültségekkel jellemezhető területeken zajlott le, így ebből a szempontból valamelyest mérséklődött a területi egyenlőtlenség. (MI)
