BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A reális tizenkettő

Korábban egy reálgazdasági reform szükségessége mellett érveltem (VG, 2004. február 18.), és ezt a magyar gazdaság alacsony jövedelemtermelő képességével indokoltam. Vannak más veszélyek is.
2004.03.17., szerda 00:00



n Az adósság-csapda újbóli bezárulása is fenyeget, mert a gazdasági versenyképesség növeléséhez a következő években jelentős állami beruházások szükségesek, de az eurózónához való csatlakozás miatt nem léphetjük át a 60%-os államadósság/GDP arányt. Az EU-támogatások csapdája is most áll össze, mert ugyan költségvetési többletbevételt hoznak majd az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, de a pályázatok előkészítéséhez, a saját erőhöz és az utólagos finanszírozás miatt elkerülhetetlen áthidaló költségvetési segítséghez most kellene a pénz, ami nem lesz meg. A növekedési csapdába is beléphetünk, mert a GDP-növekedés 2008-ig várhatóan 3 százalék körül alakul majd (2004-ben lesz jobb, majd csökkenhet az ütem), miközben ennél dinamikusabb ütem kellene ahhoz, hogy a többi csapdából kiléphessünk. Jobb nem is folytatni a csapdák bemutatását, következzen hát a javaslat.

Azt javaslom, hogy kezdjünk el gondolkodni olyan lépéseken, amelyeken eddig elborzadtunk, ha hallottunk róluk, sőt olyanokon is, amelyeken eddig még merengeni sem mertünk. Márciushoz híven, íme a reálgazdasági reform 12 pontja:

1. Gazdasági amnesztia. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk történelmi mérföldkő, ezért 2004. május 1-jétől teljes körű gazdasági amnesztiát hirdessen meg a kormány. Ennek elvei és részletei áprilisban kidolgozhatóak.

2. Magyar PPP. Mostanára kialakult - és még itthon él - az a magyar nemzeti burzsoázia, amely egyedül van olyan helyzetben, hogy az állam helyére lépjen az égetően szükséges beruházások finanszírozásában. Indítson a kormány még ebben az évben 4-6, jelképes és jelentős fejlesztést, amelyeket PPP keretében finanszíroz.

3. Söralátétprogram. Dolgozza ki a kormány azt a középtávú adóreformot, amely az adóbevallást egy söralátét méretű papírra mérsékli, és 2005. január 1-jétől bevezethető.

4. Zöld jelzést a kamara programjának. Az MKIK kidolgozott egy 300 milliárd forintos bürokrácialeépítési és adócsökkentési programot, amit az EU parlamenti választások után elfogadhat a kormány, és azonnali határidővel megkezdheti a megvalósítást.

5. Multiplikátor-program. Ebben az évben az elérhető EU-források 5-10%-át, jövőre is csak 10-20%-át leszünk képesek lehívni, ami elfogadhatatlanul alacsony arány. Új programra, új vezetőkre és intézményi átalakításokra van szükség, hogy változást érjünk el. Egy hazai forint két forint költségvetési bevételt fial ezeknél a beruházásoknál (75%-os EU-támogatás mellett a 25%-os hazai finanszírozás azt eredményezi, hogy 100 hazai forintból 400 forint értékű beruházás lesz, amiből 200 forint kerül a költségvetésbe). Ez óvhat meg minket a következő évek költségvetési megszorításaitól.

6. Új lakásprogram. Ez évben csúcsra jár a lakásépítés, de 2005-től hosszú dekonjunktúra köszönthet a lakáspiacra és a lakásépítésre, amit egyedül egy új kormányzati program előzhet meg.

7. Fehérkereskedelem programja. Évente százmilliárdos nagyságrendű a költségvetés kieső adóbevétele a kínai piacok működése miatt. A hazai - adózó - kereskedelem a következő évek szűkösebb fogyasztása idején és az erősödő versenyben már nem viseli el ezt a rejtett szociálpolitikai támogatást.

8. Közüzemi infláció megfékezése. Az infláció újbóli felpörgetése zömében a közüzemi díjaknak az átlagos fogyasztói áremelkedést meghaladó növeléséből ered. Az idei, reálisan 7,5-8 százalékos infláció jövőre sem csökkenhet 6 százalék alá, de bennragadhat a 7-8 százalékos sávban, ami magas nominális kamatszintet jelent. Ez magas költségvetési kamatkiadást, a beruházások fékezésén keresztül kisebb GDP-növekedést és állami bevételek elmaradását eredményezi. Szükség van a közüzemi szektor árfelülvizsgálatára, és egy inflációellenes program kidolgozására.

9. Innováció 2010 program. Az oktatás és a k+f területén olyan átfogó program kidolgozására van szükség, ami a költségvetés, az EU-támogatások, a PPP és a társadalmi kohézió területein az innováció felgyorsítását helyezi a kormányzati döntések középpontjába.

10. Nyugatra záró, keletre nyitó munkaerőpiac. Az EU felé zárni, keletre nyitni kellene a magyar munkaerőpiacot az elit munkaerő megtartása és a magyar agyelszívás beindítása érdekében.

11. Részmunkaidős program. A foglalkoztatási ráta emelése a holland részmunkaidős program átvételével valósítható meg.

12. Magyar nagyberuházások a Kárpát-medencében. A PPP keretében (állami garanciával) jelentős beruházások indíthatók.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.