Javuló pályán

A múlt héten megjelenő adatok alapvetően az elmúlt hónapokban kirajzolódó, a gazdaság normalizálódásának irányába mutató trendet erősítették. Az idén is folytatódott a reálbér-dinamika mérséklődése. Januárban a bérek mindössze 0,4 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban. Az elmúlt három év öszszesen 30 százalék feletti reálkereset-emelkedése után tehát - az áthúzódó hatásoktól is mentes - 2004-es év a korábbiaknál jóval alacsonyabb bérnövekedést hozhat. A versenyszektorban januárban megvalósuló bruttó keresetek ugyan 9,8 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, de az adóváltozások és az infláció felpörgése miatt ez reálértékben csak 1,4 százalékkal eredményez több jövedelmet.

Jól kezdte az évet az ipar, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal növelte teljesítményét. A húzóerőt továbbra is az export adja, mely decemberhez képest kiemelkedően, 3,6 százalékkal nőtt, és ez ellensúlyozni tudta az évek óta stagnáló belföldi értékesítések év eleji visszaesését.

Bár a nyugat-európai konjunktúra erősségével kapcsolatos kételyek miatt több szakértő tart az ipari teljesítmény törékenységétől, a rendelésállomány adatai nem támasztják alá a félelmeket. A kiemelt feldolgozóipari ágazatokban 25 százalékkal nőtt az új exportszerződések volumene.

A javuló növekedési és egyensúlyi kilátások ellenére tovább tolódtak az euró bevezetésének várható időpontjára vonatkozó várakozások. Az utóbbi két évben körülbelül három évet tolódott el a közös európai fizetőeszköz bevezetésének várt dátuma, így a korábbi 2007-es, majd 2008-as év után a márciusi Reuters-körkérdésben az elemzők már csak azon hezitálnak, hogy 2009-ben, vagy 2010-ben vezetjük-e be a közös valutát.

A makrogazdasági mutatók javulása egyelőre kevés hatást gyakorolt a forint árfolyamára vonatkozó elképzelésekre, februárhoz képest inkább az előrejelzések kisebb szóródása a jellemző, mintsem az általános erősödés. Az elemzők túlnyomó többsége a 250-260 forint/ eurós sávban képzeli el az év végi kurzust, ami a stabilizálódás irányába mutat. Ezt tulajdonképpen alátámasztja a múlt heti árfolyam-alakulás is.

A korábban bejelentettnél magasabb, 5,9 százalék volt a költségvetés GDP-arányos hiánya 2003-ban Magyarországon - derült ki az Eurostatnak megküldött jelentésből. Nemcsak a deficit, de az államadósság is magas: december végén a GDP 59 százalékát tette ki. (MI)