Kinőhetjük a válságot?
Elsősorban a tavalyi évet lezáró GDP- és beruházási adatokra volt kíváncsi a piac a múlt héten, hiszen ezek cáfolhatták vagy alátámaszthatták a gazdasági élénkülés korábbi jeleit. A számok egyértelműen kedvezőek voltak, az utolsó negyedévben a GDP 3,5, a beruházások 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, bizonyítva a 2003 közepén megindult konjunktúra tartósságát.
Az év egészében 2,9 százalékos volt a GDP-növekedés, ami - köszönhetően az első félévi konjunkturális mélypontnak - 1996 óta a legalacsonyabb. Igaz, március végén várhatóan korrekciókra számíthatunk, hiszen az exportteljesítmény adatait az év során jelentősen felfelé módosította a Központi Statisztikai Hivatal. Így tehát nem kizárt, hogy 2003-ban sem volt 3 százalék alatti a növekedés.
A feldolgozóipar felhalmozási kiadásai kiemelkedő mértékben, a negyedik negyedévben éves alapon 14,4 százalékkal emelkedtek. Ez bizonyítja: a vállalati szektor újra kapacitásbővítési periódusban van. Az adatok jobbak voltak a vártnál, így bizakodóbbak lettek az elemzők. A szakértők egy része arra is felhívta a figyelmet, hogy a magasabb GDP-növekedés mérsékelheti a GDP-arányos államháztartási hiányt.
Egyelőre azonban valószínűleg nem ennek köszönhető, hogy kedvező hírek láttak napvilágot a büdzsé háza tájáról. A februárt 122,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az államháztartás, ez az egy évvel ezelőtti adatokkal összevetve javuló tendenciát jelez. Az összesített deficit 341,3 milliárd forint, ami a 4,6 százalékos GDP-arányos éves hiány 28,9-ét jelenti. Ez ugyan elég magas arány, de a Pénzügyminisztérium előrejelzésénél - elsősorban a kiadások alakulása miatt - mintegy 50 milliárd forinttal kisebb hiány még a pénzpiacok hangulatára is jótékonyan hatott. Másnap a kötvényaukción nagy érdeklődés mellett csökkentek a hozamok, és hosszú idő után 255 forint alá erősödött a hazai valuta euróval szembeni kurzusa is.
Tavaly 1990 óta nem látott mennyiségű lakás épült Magyarországon, és annyi építési engedélyt adtak ki, amenynyit utoljára 1986-ban. A némiképp váratlan megugrással a lakásszektor nagyjából ledolgozta rendszerváltáskori visszaesését. A rekord alapvetően az utolsó negyedév teljesítményének köszönhető: 20 ezer feletti használatbavételi engedélyről most először számolt be a KSH. (MI)
