Sok vagy kevés?

Érthetően mindenki izgul. A pályázó, a pályázatkiíró, sőt a támogatást nyújtó Európai Unió is. Micsoda botorság azt mondani, hogy sokba kerül a pályázás?!! Ki fog így pályázni? Miért nem szóltak előre arról, hogy a kiadások miatt csak az elnyert támogatás 65-75 százaléka, vagy más vélemény szerint 88-92 százaléka marad a pályázónál?

A tisztánlátás fél siker - csitítják a berzenkedőket a dörzsöltebbek. Azok, akik már pályáztak, pályáztattak vagy pályázat elindításánál bábáskodtak. Jobb az elején világosan látni, mint menet közben meglepődni vagy visszafordulni. Adott esetben kifizetődőbb már az indulásnál felmérni a költségeket, mint végeláthatatlan perlekedésbe, netán fizetésképtelenségbe keveredni.

Magyarország igazából most tanul pályázni. A bölcsek szerint mindenért meg kell fizetni a tanulópénzt, értelemszerűen a pályázni tudásért is. Az elején talán sokba kerül ez a know-how, ám utóbb még jó befektetésnek bizonyulhat. Hiszen ha hinni lehet a jóslatoknak, EU-tagként egy-másfél évtizeden, legalább három kormányzati perióduson át másból sem áll majd az élet, mint pályázásból. Kifejezetten nemzeti pragmatizmusra vallana, ha - jobb későn, mint soha - ősztől a középiskolák harmadik-negyedik osztályában és az egyetemek, főiskolák első évfolyamán elkezdenék oktatni az európai uniós pályázás tudományát. Ugyanígy célszerű lenne a pályázatírók és -tanácsadók akkreditálása, a kóklerek hivatalos kiszűrése. Ekként megspórolhatnánk azokat a költségeket, vagy legalább egy részüket, amelyek most sokaknak bosszúságot okoznak, ám remélhetően csak kevesek elé emelnek korlátokat. Ráadásul - micsoda kincs lenne! - a dolgozatok, osztályzatok, szülői értekezletek révén végre "képbe kerülne" az egész ország is az európai uniós játékszabályokat illetően.

Minden projektre szükség van - figyelmeztetnek másrészt az illetékesek. S mert valóban ez a helyzet, érthetően aggódnak minden "pályázástól elriasztó" megnyilvánulás miatt. Majd egyik nap még több támogatást, a másik nap még gyorsabb, még flottabb elbírálást ígérnek a pályázóknak. Egyidejűleg pedig már azt is bevallják, hogy a sok is kevés lehet 2007-től, amikortól hét esztendő alatt hétszer annyi támogatás nyerhető el az Európai Uniótól, mint most, 2004-2006 között. Vagyis még mielőtt belejött volna pályázásba az ország, a körmünkre ég a dolog.