A hipermarketek országa
Nem túlzás azt állítani, hogy a magyarországi bevásárlóközpontok és hipermarketek térnyerése példátlan Európában. A Tesco például, amely korábban főként szupermarketekkel volt jelen az Egyesült Királyságban, a magyar tapasztalatok alapján indította be hipermarket-építéseit az anyaországban. A kétféle üzletközpont alaposan átformálta a vásárlási szokásokat, ugyanakkor a beruházási boom meghatározta az ingatlanbefektetések jelentős részét is, mert a 600 milliárd forintos forgalmú magyar bevásárlóközpont "iparág" néhány éven belül fejlődött akkorát, mint máshol húsz év alatt.
A kiskereskedők és kereskedelmi láncok a multinacionális vállalatok megjelenésével persze üzleti stratégiájuk felfrissítésére kényszerültek. Az érzékelhető fogyasztói igények miatt növekvő számban béreltek üzlethelyiségeket a központokban (a bevásárlóközpontokban 4300, a hipermarketekben 1500 üzlet működik), illetve versenyképességük fenntartásához nagy számban újították fel a központokon kívüli üzleteiket.
Ebben szintén a kényszer volt a katalizátor, hiszen Magyarországon a nemzetközi normák szerinti legmodernebb létesítmények épültek, amelyek építészetileg és parkolószámot tekintve is jó ideig megfelelnek az igényeknek. Nem is csoda, hogy a lakosság azonnal elfogadta és megkedvelte a szolgáltatások, termékek és a szórakoztatás széles skáláját kínáló bevásárlóközpontokat. Terjeszkedésük azonban lassulni látszik, s a jövő a szakosodás. Ilyen speciális bevásárlóközpontok a factory outlet centerek, illetve a bútor- és lakberendezési bevásárlóközpontok. A másik irány - különösen amiatt, hogy a megfelelő helyszínek lassan elfogynak - a régebbi, belterületi áruházak felújítása, modernizációja lehet, amit országszerte folytat például a Skála Divatház.
