Nem csak a fapadosokra számít Ferihegy

z Tíz nap múlva szabad a pálya. Mit ajánlana nekem, ha egy diszkontcég vezetőjeként ülnék itt?

Széles mosollyal üdvözölném, hiszen az új ügyfél mindig öröm számunkra. Hála istennek, az elmúlt 4-5 hónapban nagyon sok ilyen alkalmunk volt. Mindenképpen megerősíteném önben azt a hitet, hogy turisztikai szempontból Budapest kiváló célpont. Tudatosítanám önben, hogy Budapest - a viszonylag késői indulás miatt - úgymond érintetlen piac mind a magyar, mind a nyugat-európai utazóközönség szempontjából. A BA Rt.-ben a tavaly nyári elemzés után hoztuk meg azt a döntést, hogy ismét megnyitjuk, illetve később átépítjük a Ferihegy 1-es fogadóépületet. Felmértük az állapotát (berendezései, felszerelései 30-40 évvel ezelőtt készültek), és összegeztük az új, főleg biztonsági szempontokat. Most a tervezés befejezésénél tartunk, s amint lehet, a kivitelezési pályázatot is szeretnénk meghirdetni. Vagyis 2005-ben egy korszerű, és a diszkontcégek speciális igényeit is figyelembe vevő csarnok fogadhatja az utasokat.



z Addig sátrat vernek?

Felmerült ez is. Elindítottunk egy beszerzési eljárást, ami most is folyamatban van. Először a hazai piacon néztünk szét, de az egyetlen pályázónak nem voltak megfelelő referenciái. Most egy meghívásos pályázat keretében külföldi szállítókkal tárgyalunk. Három-négy lehetséges partnerről van szó, persze nem mindegy, hogy milyen rövid idő alatt, mennyiért és milyen színvonalon végzik el a munkát. Szóval jó, hogy lesz sátor, ha tényleg felépül, de számunkra az 1-es csarnok megnyitása a legfontosabb, erre összpontosítunk. Ne feledjük azonban, hogy az újonnan érkező légitársaságok, tehát nem csak a diszkontcégek (a TAP Air Portugal volt az egyik legutóbbi új ügyfél) a 2B fogadóépületet is használhatják.



z Milyen mélyen kell a zsebükbe nyúlni ehhez?

Ha a kedvezményekre céloz, akkor elmondhatom: minden partnerünkhöz átlátható, semleges és ellenőrizhető módon kell viszonyulnunk. Tehát azokat a kedvezményeket, amiket valamelyik cégnek nyújtunk, azt mindenki másnak is nyújtjuk. A szempontrendszernek általános érvényűnek kell lenni, és a kedvezményeknek szükségszerűen összhangban kell lenniük a magyar és az uniós előírásokkal. A nemzetközileg elfogadott kedvezményrendszerünket tíz nap múlva vezetjük be, ez az új járatok indításához kapcsolódik. Ennek fő eleme, hogy az első évben 50, a másodikban 25 százalékkal kisebb leszállási díjat számítunk fel.



z Akár a Malévnak is?

Igen, de nem többet. A versenysemlegességnek a Malévval való kapcsolatban is érvényesülnie kell. Ebből persze nem következik az, hogy a Malév egyes területeken nem kaphatja meg a legnagyobb mértékű kedvezményeket, hiszen mégiscsak a legnagyobb ügyfelünk. Tavaly ősz óta tárgyalunk, átnézzük a repüléssel közvetlenül összefüggő, illetve más (például ingatlanhasznosítási) kérdéseket. Még nincs aláírt megállapodás, de jól haladunk. Egy keretszerződést szeretnénk kötni, s az lesz úgymond feltöltve az egyes részterületeken elért megállapodásokkal. Stabil, hosszú távra szóló, piaci alapú egyezségre törekszünk.



z Mi a helyzet a BA Rt. kereskedelmi tevékenységével, hiszen itt is sokkal szabadabb lesz a terep.

Egyrészt mi magunk több feladatot végzünk a Malév mellett, másrészt mint a repülőtér üzemben tartója szerződésben állunk egyes szállítókkal, mint például az üzemanyag-kereskedelem területén a Mollal. Fontos változásokat hoz május elseje, bár a földi kiszolgálásban már egy éve bevezettük az új szabályokat. A legnagyobb változás a vámmentes üzleteknél lesz. Itt a BA Rt. bérbe adó és kisebbségi tulajdonos abban a cégben, amely üzemelteti a boltokat. Gyorsan eloszlatnám azonban azt a tévhitet, miszerint tíz nap múlva változnának az árak. Más módszereket kell keresni az üzletek tulajdonosainak arra, hogy ellentételezzék a csökkenő árrést. Azt várjuk, hogy - más európai repülőterekhez hasonlóan - a forgalom először visszaesik, majd fokozatosan visszaáll a régi szintre, azután növekszik.



z Ön hasonló felfutást vetített előre tavaly nyári hivatalba lépése után az áruforgalomban is. Egy új fogadóépület szükségességéről is beszélt, de annak még se híre, se hamva. Holt tart most ez a terv: meghalt vagy csak későbbre tolódik a megvalósítás?

Az elsőre biztos, hogy nemmel válaszolhatok, a másodikra pedig azt: remélem, hogy nem. Stratégiai szempontból kiemelten fontos, hogy a Ferihegyi repülőtér logisztikai központtá váljon, s ezt nem győzöm hangsúlyozni. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ez teljesüljön, hogy ide több nagy cég betelepüljön.



z Éppen a napokban az arab Emirates légitársaság kezdte meg árufuvarozását Budapestre. Ez azt vetítheti előre, hogy a Közép-Európát, s benne a Ferihegyi repülőteret kevéssé ismerő és értékelő cégek is megjelenhetnek itt.

Pontosan. Nagy reményeket fűzünk olyan országokhoz, amelyek eddig kisebb figyelmet szenteltek nekünk. Elsősorban a távol-keleti országokra gondolok, amelyek az uniós csatlakozásunk kapcsán átértékelik magyarországi lehetőségeiket, hiszen Budapest, s a Ferihegyi repülőtér lesz az unió legkeletibb fővárosa, illetve légikikötője, amely elosztóközponti szerepet játszhat a cégek gazdálkodásában. Kínai, szingapúri, japán, hongkongi és dél-koreai vállalatokról lehet szó. Kollégáim nemrégiben jártak ebben a térségben, és feltérképezték a lehetőségeket. Ezt a növekvő érdeklődést szeretnénk minél hatékonyabban kiszolgálni egy későbbi igényeknek is megfelelő új árufuvarozási épülettel.



z Elegendő ehhez a terület?

A repülőtér területén korlátozottak a lehetőségeink. Megvizsgáltuk a szomszédos területeket is, azok jelenleg nem a BA Rt. tulajdonában vannak. Két megoldás lehetséges: vagy megvásároljuk, vagy partnerként beszállunk a fejlesztésbe. De mindenképpen fontos az, hogy a nagy külföldi logisztikai és ingatlanos partnerekkel biztosított legyen az együttműködés. Ezek segíthetik az üzleti pezsgés elindulását, illetve azt, hogy Ferihegy valóban logisztikai központtá váljon. Én hiszek ebben, s szerintem sokkal gyorsabban is megvalósulhat, mint sokan gondolják.



z Több globális ingatlanügynökség is igen aktív ezen a területen. Tárgyal-e most a BA Rt. ezekkel a cégekkel?

Nagyon sok tárgyalást folytatunk ilyen típusú cégekkel, de logisztikai vállalatokkal és légi teherfuvarozókkal is. Egyébként minden olyen fejlesztésnek nagyon örülünk, mint amilyen a közeli Airport Business Park, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis ezek egymást erősítő folyamatok. Természetesen miközben semmi nem tudja pótolni a repülőtér adottságait, a park nem közvetlen versenytársa a repülőtérnek, hiszen nincs közvetlen összeköttetés a repülőtérrel. Ugyanakkor a hozzá kapcsolódó vagy kapcsolható fejlesztések újabb cégek megtelepedését segíthetik elő. Nekünk az az elsődleges érdekünk, hogy minél több vállalat telepedjen meg Budapesten és általában is Magyarországon, mert akkor a repülőtérre is sokkal nagyobb szükségük lesz, mint ha csak közvetítőkön keresztül lennének jelen a magyar piacon.



z A cargo mellett más tervek is voltak. Az ön irodájához vezető folyo

són még mindig ott van egy 1991-ben készült terepasztal, s azon a 2-es terminál előtti parkoló helyén két hatalmas épülettömb látható, az egyik egy szálloda. Ezt a makettet elfelejthetjük, vagy csak módosítani kell?

Remélem, a maketteket senki sem felejti el, hiszen azok egy akkor meglévő gondolkodást és terveket jelenítettek meg. Ezekre egész biztosan lehet építeni. Az általunk csak multifunkcionális épülettömbnek nevezett objektum egy több milliárd forintos kiemelt beruházás lesz. Elképzelésünk szerint a nagy parkoló kiváltására épülne egy parkolóház. A terminál szintjén egy közösségi teret szeretnénk létrehozni, ahol az indulási szakaszon egyrészt jóval tágasabb helyen lehetnek majd az utasok, másrészt több üzletnek és vendéglátóegységnek is jutna hely. A földszint feletti területen szálloda vagy konferencia-központ lehetne, ezt még nem döntöttük el.



z Ez mind szépen hangzik. Lesz hozzá pénzük?

Szerencsére a BA Rt. most jó anyagi helyzetben van, a tervezett beruházások jelentős részét saját erőből is képes finanszírozni. Természetesen a tulajdonos, az ÁPV Rt. dönti el, hogy mennyi pénzt von el cégünktől. Ha mégis úgy döntünk, hogy hitelt is felhasználunk, akkor sem lenne gond, a BA Rt. jó adósnak minősülne. Anyagi helyzetünk szerintem tovább javulhat, hiszen a májustól növekvő forgalom számottevően emeli bevételeinket.

z Csak nem azt akarja mondani, hogy dúskálnak? Nem is olyan régen még súlyos gondok voltak, és az elődszervezet kettéválása sem ment zökkenők nélkül.

Kedvező folyamatok indultak be, bár az átalakulás és az átalakítás még nem zárult le. Kisebb létszámmal - 206 fő, az összlétszám tíz százaléka távozott - és kisebb költséggel működünk, számos tevékenységet átszerveztünk. A minibusz-szolgáltatásra kiírt pályázat eredményesen zárult, jelenleg a tulajdonos ÁPV Rt. állásfoglalását várjuk. Sokkal rugalmasabb szervezetet hoztunk létre. Hamarosan auditált eredmény is lesz a tavalyi üzleti évről, de előzetesen elmondhatom, hogy az ötmilliárd forintos nyereségtervet várhatóan túlteljesítjük.



z Akkor nincs is szükségük a Csillag István gazdasági miniszter által felvetett holland segítségre, netán külső tőkére?

Sokat remélünk a holland kapcsolattól, ne feledjük, az amszterdami Schiphol repülőtér üzemeltetőjének és a rotterdamiaknak is, akárcsak a frankfurti légikikötőt működtető Fraport cégnek vagy a luxemburgi Cargoluxnak éppen a repülőterek komplex hasznosításában és fejlesztésében van sokéves jártassága. Ha tőkéjüket is szeretnénk felhasználni, az már hosszú távú elkötelezettséget is jelentene. A későbbi privatizáció szempontjából azonban ez az elkötelezettség mérlegelésre érdemes, fontos szempont lehet. Egy harmadik fogadóépület megépítésére természetesen ez nem vonatkozna, ott nagyságrendileg más feladatokra és forrásokra lesz szükség.



z Lehet, hogy öt év múlva már abban az épületben válaszol a kérdésekre?

Ha semmi rendkívüli nem történik, akkor remélem, így lesz. A forgalmi adatokat és előrejelzéseket nézve pedig nemcsak remélem, hanem biztos vagyok benne.

Hárskuti János szerint a Budapest Airport Rt. saját erőből képes fejleszteni

A Ferihegyi repülőteret üzemeltető vállalat vezérigazgatója szerint van elég anyagi forrás a közeljövő többmilliárdos fejlesztéseire. Hárskuti János lapunknak adott interjújában elmondta: nagy reményeket fűz az árufuvarozási üzletághoz, és újabb, nem csak diszkontcégek megtelepedését várja, arra számítva, hogy nagyon sok olyan utazót is üdvözölhetnek Ferihegyen, akik eddig egyáltalán nem repültek. Mester Nándor

-->