Óvatosan a kamatadóval

A kamatok megadóztatása ma teljesen idegenül hangzik a magyar fülnek, pedig a 90-es évek elején még létezett, és a legtöbb európai országban ma is adóztatják az ilyen típusú tőkejövedelmeket. Ezt a gyakorlatot több szakmai érv is alátámasztja, hogy csak a legfontosabbat említsük: a kamatjövedelem megadóztatása méltányosabb adórendszerre vezet, hiszen enélkül olyan jövedelemelemek esnek ki az adóztatás köréből, melyek elsősorban a gazdagabbakat gyarapítják. Vagyis a kamatadó javítja az adórendszer igazságosságát.

Vannak azonban ellenérvek is. Az egyik legfontosabb, hogy a kisebb várható kamatjövedelem visszafogja a megtakarítási hajlandóságot, ami a külső egyensúly romlásához vezet(het). Különösen látványos lehet ez a hatás, ha a megtakarítók reálkamat-érzékenyek, és magas az infláció. Egy példa: 7 százalékos infláció mellett 20 százalékos kamatadó gyakorlatilag teljesen "elerodál" egy 1,5 százalékpontos reálkamatot, vagyis ebben az esetben nem is érdemes megtakarítani, mert a jövőbeli pénz reálértéke kisebb lesz a jelenleginél. Ez a hatás az infláció mérséklődésével csökken.

Vagyis a méltányossági és a hosszabb távú hatékonysági szempont ellentmond egymásnak a kamatadó kérdésében. Ha attól várjuk a választ, hogy melyik esik nagyobb súllyal a latba, valószínűleg hiába reménykedünk: mindkét tényező esetében komoly hiányosságok pótlását kellene megkezdeni mihamarabb. Az adórendszer súlyos hibái ismertek, mint ahogy az is, hogy a lakossági megtakarítások tavaly kritikus szintre süllyedtek. Az első három negyedévben a külföld nem csupán az államháztartást és a vállalati szektort volt kénytelen finanszírozni, hanem példátlan módon a háztartási szférát is - köszönhetően a nagyfokú eladósodásnak. (Az utolsó három hónapban némiképp javult a helyzet.) Tovább nehezíti a kérdést, hogy a lakossági megtakarítások semmiféle kamatérzékenységet nem mutatnak: a 90-es évek óta láthattunk negatív reálkamatok mellett megvalósult megtakarítási csodát, és magas hozamok mellett két számjegyű fogyasztásbővülést is.

Ezzel együtt a fentiek figyelembevételével azt az óvatos megállapítást mindenképpen megtesszük: a kamatadó bevezetésének kedvező hatásai nagyobb eséllyel haladják meg a kockázatokat akkor, ha a kormány egy évet kivár. Remélhetőleg akkorra alacsonyabb kamatszint és kedvezőbb finanszírozási struktúra jellemzi a gazdaságot.