Soha rosszabb hetet
Csak kapkodtuk a fejünket az elmúlt hét makrogazdasági hírei kapcsán, amelyek között többségükben voltak a kedvező fejleményekről tanúskodók. A magyar gazdaság a világgazdasági konjunktúra logikájának megfelelően élénkült 2003-ban, és főként az utolsó negyedévben javult a növekedés szerkezete. A hazai fizetőeszköz folyamatosan 248-249 forint/euró körüli árfolyamon tartózkodott, a jegybank ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a BUX szerdáig naponta döntött történelmi csúcsokat, imponáló ipari dinamikát mért februárban a KSH - felsorolni is hosszú a biztató adatokat. Az érem másik, rossz oldalán egyedül a rekordösszegű első negyedéves államháztartási hiány szerénykedik.
Tavaly a negyedik negyedévben - a szezonálisan igazított adatok szerint - a GDP egy százalékkal haladta meg az előző negyedévi szintet, éves alapon pedig 3,6 százalékos expanziót mért az október-decemberi időszakban a KSH. Még ennél is biztatóbb, hogy a növekedés szerkezete a fenntarthatóság irányába mozdult el. Az export bővülése - hosszú idő után először - nagymértékben meghaladta a behozatalét (a kivitel három éve nem látott ütemben, 17 százalékkal nőtt), a lakossági fogyasztás pedig közeledett a GDP-bővülés üteméhez: a harmadik negyedévi 9 százalékos dinamikáról 5,2-re csökkent a háztartások éves fogyasztásnövekedése. Biztató kontúrt ad ezeknek, hogy a feldolgozóipari termelés éven belül fokozatosan gyorsult, az utolsó három hónapban 6,7 százalékos növekedést regisztrált a KSH. (Csak fokozza az optimizmust a februári előzetes ipari adat: a szektor kibocsátása a januárit egy százalékkal múlta felül.)
Hétfőn a március 22-i 25 bázispontos kamatmérséklést megismételte a jegybank arra hivatkozva, hogy a gazdasági folyamatok biztatóak, a kormány deficitcsökkentési intézkedései hitelesek, a stabilan erős forint pedig segít elérni az MNB 2005. decemberi inflációs célját. Járai az euróbevezetéssel kapcsolatban a kormány döntési hatáskörét hangsúlyozta, Draskovics Tibor pedig úgy nyilatkozott, elvileg elképzelhető a 2008-as bevezetés. Ez utóbbi szöges ellentétben áll a két héttel ezelőtti fejleményekkel, amikor is a gazdaságpolitika két vezetője szinte egy időben a korábban hangoztatott 2008-as bevezetés ellen foglalt állást. A jegybank első embere egy csütörtöki konferencián kiemelte, az államháztatási deficit 3-ról 6 százalékra való felkúszása jár növekedési áldozattal, nem pedig a hiánycsökkentés. Véleménye szerint csak a 2005-ös költségvetés megismerését követően lenne értelme kijelölni az ERM II-be való belépés dátumát. (Szavait támasztja alá, hogy március végéig 434,7 milliárd forintos deficitet produkált az államháztartás.) (BR)
