A csomagtól félnetek nem kell...

Végre valami igazán hasznosat, előremutatót tenne a kormány a magyar gazdasággal, azt is már az elején szégyenlősen letagadja. Medgyessy Péter és Draskovics Tibor ugyanis lapunk agyszüleményének titulálta azt a 300 milliárd forintos takarékossági csomagot, amely amúgy hozzásegítene versenyképességünk romlásának megállításához, gátat szabna az eladósodásnak, és mellesleg lehetővé tenné az euró mihamarabbi átvételét. Ezek a célok nyilvánvalóan a nemzet érdekében állnak, ezért széles körű politikai támogatásuk is joggal remélhető lenne, ha a politikusok tetteit a választások torz logikája helyett a gazdasági racionalitás irányítaná.

Ahelyett azonban, hogy a kormány büszkén vállalná, végre felelősen kezeli az állam pénzügyeit, ismét beindultak a régi reflexek. A csomag kidolgozását az európai választások utánra halasztották, amikor pedig lapunk ezt az értesülését megírta, sértődötten, lekezelően reagáltak megbízható forrásból származó információnkra. Pedig a tegnap napvilágra került államháztartási adatok is alátámasztják azt, hogy a költségvetés még nem találta meg a helyes pályát. Azt ugyanis mindössze a tárca által márciusban közétett prognózis szerint lehet jónak minősíteni. Az év első harmadának teljesítménye alapján - pénzforgalmi szemléletben - a GDP 8 százalékának megfelelő szinten állna meg év végén a hiánymutató, ami a tervezett 5,8 százalékos pénzforgalmi hiánynál mintegy 450 milliárd (!) forinttal jelent rosszabb eredményt.

A kormány prognózisa arról igyekszik meggyőzni a külvilágot, hogy az év második felében már nem nő számottevően a hiány. Lehet persze rózsaszínben látni és láttatni a világot, a gazdaság szereplői azonban jobban kedvelik az őszinte szót, a reális helyzetértékelést és a minél gyorsabb beavatkozást. Ezzel kapcsolatban talán nem lenne haszontalan felidézni László Csaba távozásának közvetlen előzményeit.