Miként tudnak az új tagok felzárkózni?

n Az inflációt sokfelé kellett kiugróan magas - Lengyelországban 251 százalékos - szintről leszorítani. Ma mindenütt konvertibilis valutát használnak, a termelésben és foglalkoztatásban magánvállalatok dominálnak, jóllehet, 1989-ben az arány Lengyelországban 23,1 százalék volt, Csehországban és Szlovákiában mindössze 4 százalék. A KGST 1991-es összeomlása után az átalakuló országok gyorsan átirányították kereskedelmüket a nyugati viszonylatokra. Az oktatási lehetőségek megtöbbszöröződtek, a levegő- és vízszennyezés csökkent, a várható élettartam a nyugat-európai szint közelébe emelkedett.

Az intézményi változásokat nagyban serkentette az EU-hoz való csatlakozás 1990-ben megnyitott kilátása. Az új tagállamok - amelyek a bővített EU lakosságának 20 százalékát, GDP-jének azonban csak 5 százalékát adják - most nem kisebb kihívás előtt állnak: az unió vezető államainak eléréséhez szükséges gazdasági növekedést kell produkálniuk.

A taggá válás segíteni fog. A gazdaságpolitika fokozódó hitelessége ösztönzi a közvetlen tőkebefektetéseket, az EU strukturális alapok pedig segíteni fogják az intézmények további kiépítését, az infrastrukturális befektetéseket és a környezetvédelmet. A közvetlen befektetések kedvező hatásai iránt nincs semmi kétség: előmozdítják a technológiaátadást, a belföldi vállalatokkal való komplementaritás miatt pedig fokozottabban ösztönzik a gazdasági növekedést. Az EU strukturális alapjainak köszönhetően Portugáliában, Görög- és Írországban átlagosan 0,4-0,9 százalékos pótlóla-

gos GDP-növekmény jelentkezett, Spanyolországban pedig 0,3-0,5 százalékos, segítve a szegényebb országokat a felzárkózásban. Az uniós tagság lehetőséget teremt az utolérésre, a tényleges gazdasági eredmény azonban az otthoni gazdaságpolitikák minőségétől függ, így például attól, hogy a növekedést ösztönző EU-hatásokat felerősítik vagy gyengítik. Mindez néhány parancsoló körülményt teremt mind az EU, mind az új tagállamok számára.

Meg kell védeni a stabilitási és a növekedési paktumot. Hosszú távon a nagy költségvetési hiányok vagy válsághoz, vagy lassúbb növekedéshez vezetnek. Kedvezőtlen összefüggés azonban rövid távon is jelentkezik a nagy deficitek, a lassú növekedés, a magas infláció és a valutapiac torzulásai között. A tetemes fiskális hiány és az infláció emellett fékezi a beruházásokat, és visszafogja a termelékenység javulását.

Meg kell erősíteni az egységes piacot. Az egységesített belső piac vonzóbb a befektetők számára, serkenti a több tagállamba exportáló vállalatok eladásait, gazdagabbá teszi a kínálatot, hozzájárul a termékek minőségének javításához. Az egységes belső piac 1992-es megalakítása óta a határokon átmenő forgalom mintegy harmadával növekedett részint a termékek kölcsönös elismerése, részint a nemzeti szabályok egységesítését célzó EU-direktívák nyomán.

A termékek kölcsönös elismerése ma még nem működik a bonyolultabb gyártmányok körében: az építőipari termékek, gépi felszerelések és nagy nyomású berendezések esetében problémás volt a megfelelő EU-direktívák elfogadtatása, a személyautók adózás előtti árai pedig az egyes tagállamok között akár 70 százalékkal is eltérhetnek, nagyrészt a verseny kiiktatására alkalmas szabályozás miatt. A szolgáltatások útjában ennél is nagyobb akadályok állnak. Egy új direktíva előírja, hogy a háztartásokon kívüli áram- és gázfelhasználók 2004-től, illetve 2007-től szabadon választhassák meg a szállítójukat, a háztartások szabad szolgáltatóválasztása azonban csak a kezdeteknél tart.

A munkaerő mobilitása tekintetében a gyakorlatnak még utol kell érnie az elméletet. Az 1992 és 2002 közötti időszakban mindössze az uniós lakosság 4 százaléka költözött a határon túlra munkát vállalni, vagy nyugdíjba. Ezen időszak alatt a diákoknak csak 8 százaléka végezte tanulmányait részlegesen más államban. Az EU pénzügyi piacainak integrálásáról 1999-ben elfogadott terv végrehajtását szintén fel kell gyorsítani. Az Európai Bizottság szerint az egységes tőkepiac megteremtése a részvénytőke költségeit 0,5 százalékkal csökkentené, a vállalatok hitelek révén történő finanszírozását 0,4-del tenné olcsóbbá, tíz év alatt 1,1 százalékkal növelné a 15 tagállam GDP-jét, a foglalkoztatást pedig 0,5 százalékkal javítaná. A terv 42 célkitűzéséből azonban 2002-ig csak 31-et valósítottak meg.

Legyen cél a mielőbbi EMU-tagság. Az egységes valuta mielőbbi átvétele a legjobb stratégia a szerkezeti reformok végrehajtásának kikényszerítésére. Ennek nyilvánvaló előnyei lennének a hosszú távú növekedés szempontjából, mert kiiktatná a valutaárfolyam-kockázatot, a fedezeti ügyletek költségeit és a külkereskedelem tranzakciós költségeinek egy részét.

Az új tagállamok erősen integrálódtak az unió gazdaságával, és előrehaladt a ciklikuskonvergencia. Az integráció továbbvitele javítaná az üzleti ciklusok öszszehangolását, amint az a 90-es években az akkori EU-ban is végbement. Ennyiben az önálló monetáris politika feladása elhanyagolható hátrányokkal járna.

Az integráció előbbre vitelében mindazonáltal nehéz út áll az új tagállamok, csakúgy, mint az EU egésze előtt.