Nincsenek mézeshetek

Személyre szabott menetrendet kapnak az újonnan csatlakozott országok az államháztartási hiány stabilitási paktumban előírt szintre csökkentéséhez - közölték Brüsszelben. A részletekről a pénzügyminiszterek lesznek hivatottak határozni, ám a bejelentésből látszik, hogy az Európai Bizottság immár hivatalosan is elismeri: egyelőre nincs jogi eszköz a kezében a valutaunión kívüli országok fiskális politikájának rendszabályozására. (Meg nem is volna reális elvárni, hogy egyetlen év alatt 6, vagy éppen 12 százalékról 3-ra szorítsa le egy ország a hiányt.)

Ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a tízek a csatlakozás utáni hónapokban, esetleg években különleges bánásmódra számíthatnak az unió részéről. Brüszszelben folyamatosan nyomon követik a közösségi jogszabá-

lyok átültetésének és alkalmazásának mikéntjét, és a késlekedő vagy jogsértő kormányok figyelmeztetésre, szükség esetén törvényszéki eljárásra és bírságra számíthatnak. A legfrissebb, néhány napja kiadott ilyen figyelmeztető listán - amely a távközlési törvényekre vonatkozik - hat régi tagország mellett már néhány új is szerepel az elmarasztaltak között (jó hír, hogy hazánk - Cseh- és Lengyelországhoz hasonlóan - nincs a vádlottak padján). Mindez ékesen bizonyítja azt, amit Günter Verheugen bővítési biztos már korábban is megfogalmazott: a csatlakozás után nem szabad mézeshetekre számítani, ha valamely tagállam nem ülteti át a közösségi jogot, akkor a bizottság cselekedni fog. A 3 százalékos deficitplafont tehát egyelőre nem kérik - nem kérhetik - számon, de a közösségi jog előírásai alól nincs kibúvó. Elvégre a teljes jogú tagság ezek betartását (is) jelenti. (TG)