Regionális különbségek

Az EU-csatlakozás előtti utolsó héten érkező adatok és hírek nem változtatták meg a gazdasági tendenciákról kialakult képet. Az idén az első negyedévben 6,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 0,3 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan mintegy 32 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az utóbbi néhány hónapot tekintve viszont a munkanélküliségi ráta emelkedéséről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek oka azonban főként szezonális jellegű: az év végén és elején mindig felszökik kissé a mutató.

Ez év március végén 9 ezerrel kevesebb gazdasági szervezet (ezen belül 12 ezerrel kevesebb vállalkozás) működött Magyarországon, mint egy évvel korábban. A csökkenést kifejezetten a jogi személyiség nélküli társas és egyéni vállalkozások számának visszaesése okozta. Jelentősen növekedett viszont a kft.-k száma, így összességében tovább folytatódott az a tendencia, amely szerint az egyéni vállalkozások teret vesztenek a társas vállalkozások (azon belül is elsősorban a jogi személyiséggel rendelkező formák) rovására. Két esztendeje még a vállalkozások 56 százaléka működött egyéni vállakozás formájában, most már csak 53 százalékuk.

Tovább növekedtek Magyarországon a regionális különbségek. A 2002-es (tehát még a külső konjunktúra élénkülése előtti) adatok szerint a közép-magyarországi régióban (vagyis a fővárosban és Pest megyében) állítják elő a teljes hozzáadott érték 45,6 százalékát. A részarány a másik hat nagyrégió rovására növekedett.

A megyék rangsorában nem történtek jelentős változások. Az egy főre jutó GDP alapján a főváros után Győr-Moson-Sopron megye a legfejlettebb, a képzeletbeli dobogó harmadik fokáról a külső konjunktúra gyengülésére érzékeny, multinacionális cégek kivonulását is megérző Fejér megye csúszott le, helyét Vas megye vette át.

A most csatlakozott országok régiói közül Prága és Pozsony számít a legfejlettebbnek, Közép-Magyarország a harmadik. (Budapest külön számolva a második lenne.) Az első tízbe még Nyugat-Dunántúl fért be (9.). Ugyancsak két magyar régió jelenik meg a 10 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t magukénak tudók csoportjában. Észak-Magyarország a 8., Észak-Alföld a 10. a listán. Hazánk 2002-ben vásárlóerő-paritáson számítva az egy főre jutó GDP tekintetében az EU15 átlagának 53,4 százalékán állt. (MI)