Információs gazdaság és társadalom

Az elmúlt hetekben a korábbinál hangsúlyosabban merült fel az információs gazdaság támogatásának és fejlesztésének igénye. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egyértelműen jelzik, hogy az információs gazdaság (az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások előállítása) és az információs társadalom (ezen eszközök és szolgáltatások felhasználása, fogyasztása) fejlettsége egyre erőteljesebb tényezője a gazdasági növekedés, valamint a termelékenység alakulásának. A legismertebb összehasonlítás az amerikai és az európai gazdaság növekedése és termelékenysége tekintetében jelentkezik. Az elmúlt évtizedben a két gazdaság között táguló növekedési rés egyik oka - az amerikai gazdaság magasabb munkahely-teremtési képessége és kedvezőbb foglalkoztatási rátája mellett - a termelékenység növekedésében jelentkezett.

Az elemzések az eltérést két okra vezetik vissza. Egyrészt az amerikai gazdaságban magasabb az információs gazdaság részesedése a kibocsátásban, és ez ezen ágazatok GDP-ben betöltött részesedésének növekedésével egyre érzékelhetőbben hat a termelékenység és a gazdasági növekedés dinamikájára. Másrészt az USA-ban a hagyományos ágazatok esetében magasabb az információs technológiák alkalmazása, és ennek termelékenységet növelő hatása. A termelékenységhez és a növekedéshez történő eltérő hozzájárulás elsősorban ezekben az ágazatokban (bankrendszer és általában a pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, logisztika stb.) jelentkezik és járul hozzá az eltérő növekedési teljesítményekhez. Nem véletlen, hogy a kissé túlzottan ambiciózus célokat kitűző, de egyfajta iránytűként szolgáló lisszaboni célok között is előkelő helyen szerepel az információs gazdaság és társadalom fejlődése, valamint olyan mutatók javítása (pl. a k+f kiadások GDP-arányos értéke, a foglalkoztatási ráta), amelyek közvetve hatnak az információs társadalom fejlődésére.

Az ICEG Európai Központjában nemrég zárult le egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat az újonnan csatlakozott és tagjelölt országok információs gazdaságának és társadalmának fejlettségével kapcsolatosan. Miközben néhány elemzett mutatóban a vizsgált 13 ország közül egyesek nincsenek jelentősen elmaradva az EU átlagától, addig összességében az információs gazdaság és táradalom fejlettsége jelentősen elmarad az EU15 és az EU25 átlagától is. Emellett az újonnan csatlakozott, illetve csatlakozó országok között is jelentős eltérések vannak az információs gazdaság és társadalom fejlettségi mutatóit illetően.

Az elsőt tekintve Magyarország kedvező helyen áll a vizsgált országcsoporton belül, mert az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat előállító ágazatok részesedése a kibocsátásban, foglalkoztatásban és exportban a legmagasabb értékekkel rendelkező három gazdaság között található Máltával és Észtországgal együtt. Ez elsősorban a korábban elsősorban munkaerő-intenzív, az utóbbi időben már inkább humántőke-intenzív területeken megvalósuló jelentős befektetéseknek köszönhető. Ezzel szemben az információs társadalom főbb mutatóit tekintve helyzetünk sokkal kedvezőtlenebb, mert még a vizsgált 13 ország között is - melyeknek közepes jövedelmű és gyengén fejlett az információs társadalma - hazánk az utolsó harmadban szerepel. Ebben sok tényező játszik szerepet: a jövedelmi struktúra alakulása, a hozzáférés díját befolyásoló szabályozási politika, a hazai tartalomszolgáltatás lassú fejlődése, az elégtelen mértékű közvetett és közvetlen kormányzati támogatás.

A gazdaságpolitikának a korábbi évekénél hangsúlyosabban kell támogatnia az információs gazdaság és társadalom fejlődését, mert a nemzetközi tapasztalatok (ebből a szempontból számunkra elsősorban Finn- és Írország releváns) jól jelzik hozzájárulását a növekedés, termelékenység és versenyképesség alakulásához. Az információs gazdaság támogatására különböző eszközök állnak rendelkezésre, mint a fejlesztési pénzek és források ezen területen történő fokozottabb felhasználása, a beruházások vonzerejének növelése, a képzési rendszer átalakítása: erre bőségesen található adaptálható nemzetközi tapasztalat. A korábbinál sokkal átgondoltabban, célzottabban kellene viszont támogatni az információs társadalom fejlődését, az info-kommunikációs eszközökhöz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférését: a rendelkezésre álló és hatékonyan alkalmazható eszközök köre széles és a nemzetközi tapasztalatok alapján közismert.