Az adótörvények és a költségvetés iránt minden évben kiemelten érdeklődik a közvélemény. Éppen ezek apropóján lehet olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek révén megtarthatók a meglévő, meggyőzhetők a reménybeli támogatók, szimpatizánsok. Tehát: amennyiben a szocialisták és a szabad demokraták arra óhajtják felhívni a figyelmet, hogy értékrendjükben és prioritásaikban akadnak különbségek - e szándékuk evidens -, másképpen kell hozzáállniuk némely kardinális problémához.
Meg is teszik. Míg az MSZP a fizessenek (többet) a gazdagok elv mentén korteskedik a negyedik szja-kulcs mellett, addig az SZDSZ az adócsökkentés nem járhat adóemeléssel szlogent népszerűsíti. Nincs nap, hogy ne szólalna meg Katona Béla az egyik, Horn Gábor a másik fél részéről.
Innen nézvést értelmes feltenni a kérdést: amit most látunk, vajon koalíciós válság előszele-e, vagy pusztán egy jól szerkesztett forgatókönyv fejezeteit mondják fel a vezető politikusok. Hirtelenjében a második verzióra tippelnénk. Az általános aktivitásból szerencsés esetben mindkét oldal profitálhat. Ám csakis akkor, ha sikerül elhitetniük, hogy a nyilvánosság elé vitt - vagy engedett - csatáik valóban nem kibékíthetetlen ellentétekre, hanem alkotó polémiákra vezethetők vissza.
Vannak bizonytalan pontok. Az egyik: a felhajtás túl korán kezdődött. Nem biztos, hogy ebben a szellemben végigpolitizálható a fél nyár és az egész ősz. A másik: túl korán dobták be a koalíciós szakítópróba szókapcsolatot. A harmadik, hogy van ellenzék is. Amely erősebb, mint valaha. És aki erős, annak sokan hisznek. Márpedig az ellenzék azt hangoztatja: építő vita helyett zűrzavar uralkodik.
Zűrzavarból pedig képtelenség sikert kovácsolni. (GA)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.