A lassulás éve

2004 többféle módon is bekerülhet a magyar évkönyvekbe. 2004-hez lehet kötni az egyensúly helyreállításának megindulását, lehet a két év alatt négy választást hozó hosszú politikai kormányzás végét látni, de a lassulás éveként is elkönyvelhető az idei esztendő.

Véleményem szerint ezekben a nyári hónapokban már érzékelni lehet a magyar gazdaság lassulását, amit döntően két tényező okoz: még hatnak, de már gyengülnek a korábbi növekedési források, miközben már megjelentek a növekedést lassító új elemek. A magyar közgazdasági szakmának érdemes lenne egyetértésre jutnia abban, hogy nem önmagában érdekes a magyar GDP-növekedési szám, hanem a korábbi magyar teljesítményhez, a legjobb uniós felzárkózókhoz és a tíz csatlakozó ország adataihoz érdemes mérni a magyar növekedést. A felzárkózási ütemet érdemes nézni, tehát a relatív GDP-adat a fontos. 2001-2003 között a magyar gazdaság évi 2 százalékkal került közelebb az EU15-ök átlagos szintjéhez (az egy főre eső GDP és a fogyasztás alapján), ami a térségben a legjobb teljesítmény volt, és alig maradt el a 90-es évek igen gyors ír felzárkózási ütemétől. Mihez képest látni a lassulást?

2004-ben az EU25-ök gazdasága 2 százalék körüli, és a magyar gazdaság várhatóan 3,5 százalék körüli növekedést ér el: ezzel az EU átlagos bővülési ütemét mintegy 70 százalékkal haladjuk meg. Ez nem rossz, lényegében megegyezik az "anticiklikus szakasz", tehát a 2001-2003-as időszak előtti ütemmel: 2000-ben az EU15-ök 3,4 százalékos növekedése mellett 5,2 százalék volt a magyar gazdaság bővülése. Így azonban az évi 2 százalékos "utolérési" ütemmel szemben 1 százalékra lassul az EU-átlag beérése. A tíz új tagállam 2004-es teljesítményéhez képest sem jó a trend, mert a várt 3,5 százalékos GDP-növekedési adattal legfeljebb a középmezőnyben leszünk: relatív növekedési ütemünk tehát romlik.

A relatív bővülési ütem azért lassul, mert gyengülnek a korábbi gyors növekedés belső tényezői, miközben beindul, de nem szárnyal az európai konjunktúra. A reálkeresetek gyors bővülése - ami nem volt fenntartható, de segített fenntartani a gyors felzárkózási ütemet - lefékeződik, sőt leállóban van. Az első öt havi 0,4 százalékos reálkereset-bővülés (stagnálás) után 2004 egészében még csökkenhetnek is. Ennek hatása már megjelent a kiskereskedelmi forgalomban, és jó esetben 1-2 százalékos fogyasztásnövekedés várható, ami a 2001-2003 közötti legerősebb bővülési forrás kiesését jelenti. A magas kamatszint és a romló várakozások miatt a háztartások nem tartják fenn a korábbi hitelfelvételi ütemet, ami ugyan jót tesz a megtakarításoknak, de visszafogja a fogyasztást, így a növekedést. Az építőipar - korábban az egyik legerősebb növekedési motor - teljesítménye 2003 elejétől a két számjegyű bővülésről áttért az egy számjegyűre, tehát gyengébben húzza a GDP-t. Az állami beruházások ez évi alakulását még nehéz mérni, de aligha várható bővülés a költségvetési takarékossági csomagok beruházásokat halasztó hatása következtében. Az állami beruházások közül egyedül a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések körében látható élénkülés, de ez még nem éri el a "horvát tempót", és nem lesz képes kiegyenlíteni a többi terület lassító hatásait. Egyedül az üzleti beruházások mutatnak egyértelműen kedvező képet, ami tényleg jó hír, de az 1997-2000 közötti "egyensúlyi növekedési szakasz" évi 1 százalékos utolérési ütemének ismeretében - miközben akkor erős globális és európai konjunktúra volt - ez egyedül nem tartja majd fenn az évi 2 százalékos utolérési ütemet, annak nagyjából felére képes.

Aligha javítja a képet az USA konjunktúrájának várható lassulása 2004 második felétől. Az amerikai gazdaságpolitika megindult korrekciója - kamatemelések, a fogyasztási és hitelfelvételi dinamika csökkenése, a deficitek mérséklése - 2005-ben 4-6 százalék közé is feltornászhatja a Fed alapkamatát, ami gyorsfagyasztást hoz Amerikában és hűtést máshol. Újabb bizalmi megingást hozhat, ha az idei magyar államháztartási deficitszám nem 4,6 százalék lesz, mert ezzel csúszhat a 2008-ra időzített pénzügyi konvergencia. A tervezettnél magasabb 2004-es infláció miatt 2005-ben is a vártnál magasabb lesz az infláció: 5 százalék felett, az olajártól és a bázistól függően. Az újabb bizalmi megingás és az 5 százalék feletti infláció 2005-ben sem engedi meg az alapkamat jelentős csökkentését, ami hűti a gazdaságot, miközben az euró felé tereli az üzleti és háztartási hitelfelvételt. Mit lehet tenni?

Feladat (kormány): az üzleti környezet érzékelhető javítása az üzleti beruházások serkentésére. Eszköz: a vállalkozásokat terhelő adók mérséklése plusz átfogó képzési reform. Határidő: tegnap.

kiemelés

A szerző a Növekedéskutató Intézet igazgatója