Csak kapkodtuk a fejünket
Nagyon mozgalmas (csonka) hetet tudhatunk magunk mögött, pedig hétfőn még semmi sem utalt erre. Igaz, egy kormányválságot, a miniszterelnök személyét illető - néhány napon, héten belüli - változást ritkán lehet előre jelezni.
A hét azzal kezdődött, hogy a jegybank rászánta magát egy fél százalékpontos kamatvágásra, így az irányadó kamatláb jelenleg 11 százalékon áll. A körítés azonban meglehetősen furcsára sikeredett. Járai Zsigmond MNB-elnök a monetáris lazítást elsősorban a globális és regionális pénzpiacokon az utóbbi hónapokban elindult kedvező folyamatokkal, másrészt a dezinfláció júniusi beindulásával indokolta. A magyarázat annak fényében tűnik különösen érthetetlennek, hogy a jegybank egyidejűleg 6-ról 6,1-re, illetve 4-ről 4,4-re emelte az idei év végére, illetve 2005 decemberére várt inflációs prognózisát. A negyedévente megjelenő inflációs jelentésben az MNB szakértőgárdája arról beszélt, hogy a felfelé módosítás hátterében a makacsul magas olajárak és a korábban gondoltnál erősebb bérdinamika áll. A központi banknál úgy látják: az idén és a jövő esztendő elején markáns, majd utána mérsékelt, fokozatos dezinflációra számíthatunk.
A forint kismértékben erősödött a héten, egészen csütörtök reggelig, amikor a koalíciós válság a hazai fizetőeszközt a hét eleji 247 forint/eurós szintről csütörtök délután hat óra környékére 252 forint/euró közelébe gyengítette.
Ilyen események előtt-után szinte "könnyűsúlyú" hír, hogy a Pénzügyminisztérium augusztusra 93,6 milliárdos, míg szeptemberre már csak 20 milliárd forintnyi hiányt vár a központi kormányzati körben. A tárca megerősített prognózisa szerint az év utolsó negyedében már nem romlik tovább az államháztartási egyenleg. S hogy júniusban - az idén másodszor - mérséklődtek a reálkeresetek, ezzel együtt pedig az első fél évben a reálbér-dinamika az előző három év korrekciójának tekinthető 0,3 százalékra süllyedt? Szóra sem érdemes? (BR)
