Magánosítás

Gyurcsány Ferenc építkezik. Na nem úgy, ahogyan Demszky Gábor főpolgármester Isztrián - tégla, habarcs, gerenda, terepjáró, sofőr -, hanem politikai értelemben. Előbb kiderült, hogy a gyermekminiszter és a miniszterelnök viszonya megromlott, majd azt is megtudtuk: az ideológus-tárcavezérből akkor sem lesz üzletember többé, ha távoznia kell a kormányból.

Gyurcsány Ferenc ezzel nyíltan feliratkozott a miniszterelnök-jelöltségre aspirálók listájára. Persze 2005 végéig, 2006 tavaszáig sok minden történhet az MSZP-ben, mégis leszögezhetjük: egyre többen vélik elképzelhetőnek ott belül, hogy a rendszerváltás óta először ne az legyen egy vezető kormánypárt kormányfőjelöltje, akivel az előző választásokat megnyerték.

Vannak más dolgok is. Az uborkaszezon kifejezés immár értelmezhetetlen: ha nem történik semmi, a politikusok akkor is úgy tesznek, mintha. Hát még, ha történik. A kabinet például privatizál, a Fidesz pedig tiltakozik. Ez is csak taktika. A lendületes magánosítás a politikai haszon felől nézvést csak a szabad demokratáknak igazán jó, a szocialisták viszont - sajátjaik berzenkedése ellenére - kénytelenek azt cselekedni, amit, mert szükségük van a milliárdokra. A nagyobbik ellenzéki párt meg balról attakol és saját szólamait is megmosolyogja - amikor nem látja senki.

Orbán Viktor különben egyre aktívabb: hol személyesen kezdeményez rendkívüli parlamenti ülésnapot, hol erdélyi autonómiát szorgalmaz. Utóbbit a román és a magyar kormány örömére, amelyek prominensei vállvetve értekezhetnek a párbeszédről és a radikalizálódó magyar jobboldalról.

Egyébként az RMDSZ bőrére megy a játék. Ahogyan a szocialisták, úgy a Fidesz is saját szövetségeseit igyekszik erősíteni - a másik partnereinek a rovására. Ennyi az egész. (GA)