Fejfájást okoz a nagyon erős forint

Néhány éve még nagy magyarországi export célú beruházásokról, újabb kapacitásbővítésről adott hírt a Samsung, az utóbbi egy-két évben viszont legfeljebb arról olvashattunk, hogyan fejlődik a társaság belföldi értékesítése. A Magyarország iránti érdeklődés csökkenése olvasható ki ezekből a fejleményekből?

Szó nincs erről. A Samsung, ha nem is hangoztatja, de 1989 óta folyamatosan nagyon erős jelenlétet alakított itt ki. Koreán kívül Magyarország az egyetlen hely, ahol az országon belül három gyárat is üzemeltet az anyacsoport. Személy szerint az egyik itteni Samsung céget, a Samsung Electronics Magyar Rt.-t képviselem, amely tizenöt éve működteti a legnagyobb európai tévégyártóként számon tartott üzemét Jászfényszarun. A dél-koreai csoport azonban Gödön és Szigetszentmiklóson is épített zöldmezős beruházásban egy-egy elektronikai részegységgyártó-kapacitást. A három magyarországi üzemnek összességében több mint 300 milliárd forint a forgalma, alkalmazottainak száma meghaladja a háromezret. Az üzemek termelésének meghatározó részét exportáljuk. A Samsung Magyarország iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a dél-koreai vállalat 1989 óta közel 23 milliárd forintot ruházott be itt, és további milliárdok befektetésére készül a következő években.

A jászfényszarui üzem termelése az utóbbi időben évről évre százezres darabszámmal nőtt, az idén viszont csökkent a mutató. Mi ennek az oka?

A Samsung az elmúlt másfél évtizedben közel 12 milliárd forintos beruházással hozta létre Jászfényszarun a televíziógyárát, amely ma 1200-1400 főt foglalkoztat. Igaz, hogy az idén az ottani termelés a tavalyi 2,5 millióval szemben 2,4 millió darab lesz, de ennek oka nem más, mint a termékportfólió átalakítása. Haladva a piaci igények változásával, csökkentjük a hagyományos katódcsöves készülékek gyártását, és elkezdtük a csúcstechnológiának számító projektoros és folyadékkristályos technológiájú tévék összeszerelését. Az anyacég úgy döntött: a nem túl távoli jövőben teljesen le is kell állnunk a korábbi típussal, amely már nem képvisel jelentős hozzáadott értéket, így nem erősíti a Samsung márkát. A változtatás mellett szól az is, hogy tavaly ugyan százezerrel több televíziót gyártottunk, de az érte befolyt összeg "csak" 110 milliárd forint, az idei kisebb mennyiségért pedig 130 milliárd forintot kapunk. Jövőre is maradunk a 2,4 milliós darabszámnál, viszont a korszerűbb összetételnek köszönhetően, abból már 140 milliárdos bevételre számítunk. A csúcstechnológiájú termékek gyártása jelentősen javítja a jövedelmezőségünket.

Tervezik-e a jászfényszarui profil bővítését újabb termékek gyártásával? Emlékszem, néhány éve még monitor-összeszereléssel is foglalkoztak az ottani dolgozók. Igaz, csak pár hónapig, majd ez a termék azóta átkerült a szomszédos Szlovákiába, Galántára.

Egyelőre nem. Az anyacég döntése alapján a jászfényszarui üzemben az európai szintű tévégyártást fogjuk a jövőben erőteljesen fejleszteni. Az idén újabb projektoros összeszerelő sort telepítettünk 300 millió forintos beruházással, és további 400 millióba került az újfajta felületszerelt technológia bevezetése.

Az alacsonyabb bérköltségekre hivatkozva az utóbbi két évben inkább Szlovákiában fektetett be a Samsung. Kell-e Magyarországnak a jövőben újabb régióbeli országgal versenyezni egy-egy új Samsung beruházásért?

Európában a Samsung két helyen gyártat: Magyarországon és Szlovákiában. A szomszédos Galántán néhány éve kezdtünk számítógépes monitorokat gyártani. Abban, hogy ez így történt, nem csak a bérköltségek játszottak szerepet. Magyarország akkor azért sem jöhetett szóba, mert figyelnünk kellett a kockázatmenedzselési elvekre is. Kevésbé kockázatos, ha nem egyetlen országban gyártat egy cég. A költségeknek pedig azért is nagyobb a szerepük, mert a számítógépes monitor soha nem számít olyan önálló terméknek, mint mondjuk egy televíziókészülék. A monitor a számítógépes együttes része, így márkatermék-jellege sem tud annyira kidomborodni. A PC-gyártóknak, akiknek a monitort szállítjuk, nem a márkanév számít, hanem az, hogy a termék megbízható és olcsó legyen, amit majd a saját márkájú termékük mellé ajánlanak. Ami pedig a befektetőcsalogató versenyt illeti, a Samsungnál egyelőre nincs újabb térségbeli beruházás kilátásban.

A sajtóban az is olvasható volt, hogy a koreai cég Szlovákiába akarja telepíteni régiós központját.

Nem tudok arról, hogy lenne régiós központ tervünk. Európai központunk Londonban van.

Az anyacég mennyire engedné meg, hogy ön, mint az egyik leányvállalat vezetője újabb magyarországi beruházásokért lobbizzon?

A feladatom elsősorban az, hogy a már meglévő beruházásokért feleljek. Az új befektetésekkel kapcsolatban az európai központ alaposan megvizsgál minden szóba jöhető helyszínt. Ezután kerülhetek én a képbe, és akkor vehetem fel a kapcsolatot az itteni befektetésösztönző szervezetekkel annak érdekében, hogy még kedvezőbb lehessen a megítélés. A végső döntésben azonban csak annak lehet szerepe, hogy hol lehet a leggazdaságosabb a gyártás.

Ön szerint Magyarország mennyire tudja megőrizni eddigi versenyképességét?

Magyarország még mindig nagyon vonzó terület, de az itteni exportorientált üzleti vállalkozásoknak fejfájást okoz az euróhoz és a dollárhoz képest is nagyon erős forint. Mi nemcsak az USA-ban adunk el dollárért, hanem a nagy felvevőképességű Oroszország és FÁK-országok piacára is. Ma már gondot okoz az is, hogy Budapest környékén és Nyugat-Magyarországon nehezen találni kellő számú dolgozót. Sajnálatos, hogy a magyar munkaerő nem elég mobil.

Mi a helyzet a termékfejlesztéssel? A versenytársak itteni üzemeiben szinte kivétel nélkül van rá példa.

Három-négy éve mi is megkezdtük a kutatás-fejlesztési részleg itteni kiépítését. Ne gondoljon nagy kutatóközpontra, egyelőre harmincan dolgoznak benne, de folyamatosan bővítjük a profilt és a létszámot. A magyar fejlesztők feladata, hogy az adott piaci igényekhez igazodva tervezzék meg a tévékészülékeket. A briteket a jó minőségű hang érdekli, a németek a jó képminőséget várják el, a franciáknál pedig technológiailag is más műsorszóró rendszer működik. Ezeket a módosításokat nem lehet Koreából intézni. Ott megtervezik az alapterméket, a kisebb változtatásokat pedig itt végezzük el. Ezen túlmenően további fejlesztéseket is tervezünk, és ami a legfontosabb: Magyarországra akarjuk hozni az európai formatervezést is. A gond az, hogy nehezen találunk kellő számú magyar szakembert erre a feladatra.

Elég későn, alig néhány éve robbant be a mobilkészülék-piacra a Samsung, ma már azonban ott áll az élbolyban. Tervezi-e a készülékgyártás kiszervezését, új kapacitások kiépítését?

A Samsung jelenleg minden mobilját maga gyártja, és kizárólag Koreában. Az Európához mérten nagy távolság sem gond, mivel a készülékek gazdaságosan szállíthatók repülőn. Ismereteim szerint ezen a stratégián a következő években nem kíván változtatni a cég.

Befolyásolja-e a Samsung európai tévépiaci pozícióját, hogy a közelmúltban a Hisense cég révén - éppen magyarországi gyártással - megindult a nagy kínai offenzíva?

Üdvözöljük őket, a konkurencia mindannyiunknak jót tesz. Úgy gondoljuk, kellően versenyképesek vagyunk mind a termékekben, mind a marketingben.

Cégük a magyarországi értékesítésben az utóbbi néhány évben jelentősen növelte a profilját, és a mobilkészülékek mellett megjelentek a számítástechnikai termékekkel is. Viszont nincs még a palettán a noteszgép, pedig lenne rá kereslet. Miért nem forgalmazzák ezt nálunk?

A noteszgépüzlet a központunk szerint csak fokról fokra bővíthető. Először a nagy piacokon indultunk el vele, és várhatóan két-három év múlva érhetnek el Magyarországra ezek a termékek. Ezt leszámítva, dinamikus növekedést tervezünk. Bevételünk 2003-ban együttesen 26 milliárd forint volt, az idén 38 milliárdra számítunk, jövőre 50 milliárdot tervezünk.

A kívülállónak inkább az a benyomása, hogy a noteszgépre talán nincs elég gyártókapacitása a Samsungnak.

A globális keresletnövekedést látva, mindenképpen szükség lesz újabb gyárak építésére.

Panaszkodnak a hazai nagykereskedők, hogy hiába az uniós csatlakozás, a Samsung Magyarországon drágábban árul egyes termékeket, mint más EU-s piacokon. Mivel magyarázható az eltérő árazás?

Az árazás az adott piac pozíciójától is függ. Azokban az országokban, ahol az adott áruból jól megy az üzlet a Samsungnak, valamivel drágábbak lehetnek a termékek, ahol nem, ott az alacsonyabb árakkal igyekszünk lendíteni a helyzeten. Nem gondolom, hogy jelentős árkülönbségekről lenne szó.

Nem európai környezetből érkezett menedzserként nehéz volt alkalmazkodni az európai üzleti viszonyokhoz?

Az üzleti kultúrában vannak különbségek, de az alapkoncepció mindenhol ugyanaz, legyen szó Európáról, Amerikáról vagy Ázsiáról. A cél az, hogy termékeinkkel a vásárlók elégedettek legyenek, mi pedig pénzt és profitot csináljunk.