Nehéz lesz megnyugtató megoldást találni az Ukrajnában kialakult válságra, amelyet sokan - gesztenyés vagy narancssárga - forradalomnak, mások polgárháborús helyzetnek minősítenek. Az ukrán parlament szombati rendkívüli ülésén érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztások november 21-ei második fordulóját, ám elzárkózott attól, hogy - az ellenzék kérése szerint december 12-én - újra urnákhoz szólítsák a szavazókat. Most mindenki a legfelsőbb bíróság mára ütemezett döntésére vár, és a megfigyelők már az ország kettészakadását is pedzegetik.
Harc ez a javából - talán egy jobb Ukrajnáért. Az ellenzéki elnökjelölt Viktor Juscsenko mellett tüntetők nem hátrálnak, és a Viktor Janukovics miniszterelnök államfőségét támogató kelet-ukrajnai és donyecki erők is elszántak. Jó jel, hogy a felek kötelezték magukat a politikai kompromisszumkeresésre. Rossz jel, hogy vasárnap összeült a nemzetbiztonsági és védelmi tanács Kijev mellett, Leonyid Kucsma leköszönő elnök irányításával.
Sokan Oroszországot okolják a helyzet elmérgesedéséért, amiért nem engedi el Ukrajnát, s több alkalommal drasztikusan beavatkozott a választási kampányba a kormány- és Moszkva-párti Janukovics mellett. Mások az Egyesült Államokat és az EU-t kárhoztatják, hogy megkísérlik befolyásuk alá vonni az országot Juscsenko támogatásával. Hidegháborús időket idéz ez a szembenállás.
Csak arról esik egyelőre vajmi kevés szó, hogy mit akar és mit is kockáztat Ukrajna 48 millió polgára? Talán elegük lett a választási csalásokból, vagy az országot hosszú ideje uraló, korrupt hatalmi csoporttól? Ez sem lenne csoda.
Ám a dalok Kijev utcáin már többről szólnak? (KoM)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.