Minőségi váltás előtt áll az ITDH

Tizenöt sikeres évet töltött a versenyszférában, most az állami és az üzleti világ találkozási pontját is jelentő ITDH-nál folytatja. Mi motiválta? Netán kalandvágy?

A váltás ötlete már jóval azelőtt megérlelődött bennem, hogy egyáltalán felmerült volna - akár másokban, akár bennem - az ötlet, hogy az ITDH vezérigazgatói posztján folytassam pályafutásomat. Egész egyszerűen úgy éreztem, tizenöt év után új feladatot, új kihívást kell keresnem. Tény, a kezdetektől tevékeny részt vállaltam az Ernst & Young magyarországi egységének kiépítésében, ám a végén már egyszerűen úgy éreztem, nem akarom vállalni a feladataimmal együtt járó rengeteg utazást. Az utóbbi években ugyanis 365 napból mintegy készázat úton voltam.



Talányos, hogy ön márciustól távozott az Ernst & Youngtól, a neve - a kiszivárgott hírek alapján - mint az ITDH-vezérigazgatói poszt várományosa, valamikor kora nyáron merült fel, mégsem indult a kiírt pályázaton, de a hírek makacsul tartották magukat, s be is igazolódtak. Csak éppen jóval később, sok-sok hónap, s egy kormányváltás után.

A dologban semmi rejtélyes nincs. Azért nem indultam a pályázaton, mert a döntéshozók ismerték koncepciómat és feltételeimet jóval azelőtt, hogy megüresedett volna az ITDH vezérigazgatói posztja. Januárban keresett meg ugyanis Draskovics Tibor pénzügyminiszter azzal, hogy felkérne egy újonnan létrehozandó feladatra, az ITDH, az Agrármarketing Centrum és a Magyar Turizmus Rt. munkájának, magyarországi imázsépítő tevékenységének összehangolására. A feladat érdekelt, s akkor már tudtam - hiszen volt cégemnél már megállapodtunk, csak a hír még embargós volt -, hogy márciustól én már szabad leszek. Márciusban - amikor az ITDH vezérigazgatói posztjának megüresedése miatt már erre a tisztre kérték elképzeléseim összefoglalóját - készítettem egy tízpontos dolgozatot, amelyben vázoltam az általam a poszt elvállalásához szükséges feltételeket. Hangsúlyozom, ezek nem rám, hanem a szervezetre vonatkoztak. Nyolc vonatkozott az ITDH-ra, kettő általános volt.

A pályázat nyáron érvénytelenül zárult, ám ön mégis csak most állt munkába. Van-e összefüggés az ön feltételei és a késedelem között?

Elsődlegesnek tartottam, hogy az ITDH finanszírozása egy költségvetési soron jelenjen meg, megfelelő összeg álljon rendelkezésre, s időben, hogy mi is meg tudjuk kötni a megfelelő szerződéseket. Furcsa véletlen volt: márciusban éppen Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel ültünk volna le tárgyalni a feladataimról, amikor várakozás közben az önök újságját olvasgattam, s láttam benne, hogy a GKM elvont 640 millió forintot az ITDH-tól. Ilyen körülmények között önmagam szembeköpése is lett volna, ha beadom a pályázatomat.



A mostani felállás ön szerint már megfelelő? Gondolok itt nemcsak a finanszírozásra, hanem arra is, hogy egy tárca hatáskörébe vonták az ITDH-t.

Tisztább a helyzet, kétségtelen, hiszen ismeri a mondást, közös lónak?



Nem merült-e fel, hogy a mára kialakult helyzetben a Külügyminisztériumhoz tartozó külgazdasági attaséi hálózatot ismét egységesítsék az ITDH kereskedelmi szolgálati hálózatával?

Nem. De hozzáteszem: ma már - részint az uniós tagságunk miatt is - a diplomatáknak a korábban vett politikai közvetítő szerepe lényegesen lecsökkent, s sokkal erőteljesebb gazdaságdiplomáciai feladatokat kellene ellátniuk. Elég, ha valaki közelebbről megfigyeli a budapesti uniós nagykövetek gazdaságdiplomáciai, lobbitevékenységét.



Milyen további feltételei voltak?

Az egyik legfontosabb az egyablakos rendszer megteremtése volt.



Ezt már két éve ígérik. Milyen remény van arra, hogy most valóban megvalósul?

Minden remény megvan arra, hogy január elsejétől valóban indulhasson az - információs, engedélyezési és kijárási - egyablakos rendszer. Alapvetően a szabályozói környezetet kell úgy átalakítani, hogy ez lehetővé váljék. Ha ez megvalósul, akkor az ITDH a befektetésösztönzésben megfelelően töltheti be ügynöki feladatát, úgy, hogy a befektető nálunk minden, az invesztícióval kapcsolatos ügyét el tudja intézni. Ez ugyan az ITDH-ra embertelen nyomást helyez majd - jelenleg csak az ötvenmillió euró feletti beruházások kapják meg ezt a szolgáltatást. Sok minden múlik azon, hogy a kormányzat még milyen döntéseket fog megvalósítani.



Milyen értelemben?

Hihetetlenül kiéleződött a verseny a külföldi működő tőkéért. Az FDI áramlása a világban durván a felére csökkent az elmúlt két évben a korábbihoz képest. S ezért a kisebb összegért az egész EU-val versenyben állunk, persze elsősorban Szlovákiával, Cseh- és Lengyelországgal. S ha ez utóbbi országokat nézzük, azt látjuk, hogy náluk alapvetően nem pályáztatásos, hanem támogatásos alapon zajlik a befektetésösztönzés, legyen szó uniós vagy hazai befektetésekről. Nálunk a források le vannak osztva a tárcákhoz, ahol külön-külön kell pályázni a támogatásokért. S ha év közben elfogy a pénz, akkor már pályázni sem lehet.



Ennél azért több kell egy befektető elriasztásához.

Előrebocsátom, nem politizálok, de tény, hogy nem használt a tőkevonzó képességünknek az elmúlt nyolc év csiki-csukija sem. Nagyon fontosnak tartom, hogy ciklusokon átívelően egy magyar gazdasági célért dolgozzunk. Ennek része az FDI-bevonás, az, hogy évente 2-2,5 milliárd euró működő tőkét kell bevonni. Nettó összegről beszélek: részint ugyanis a tőkeexportot is figyelembe kell vennünk, részben pedig azt, hogy azok a vállalatok, amelyek eddig itt tartották a profitjukat, az erős forint kínálta lehetőségeket kihasználva kiviszik azt. Ez utóbbi komoly veszélyt jelent.



Milyen megoldást lát?

Ezekben a viszonylag szerény tőkemozgásos években pont azok a vállalatok voltak a legaktívabbak, amelyek már megtelepedtek valahol, s ott bővítettek. S őszintén szólva, ebben sem vagyunk jók. Nem igazán profi nálunk a már megtelepedett befektetőkkel való bánásmód, csak kezelgetjük őket. Pedig elébük kellene mennünk, terelgetni kellene őket, s kiszolgálni. Ez az ITDH egyik legfontosabb feladata. Mindent egybevetve: az ITDH többletfeladatok és minőségi váltás előtt áll.

Ez mit takar?

Az előbbiről már szóltam, a másik pedig abból is fakad, hogy egy éve lebegtetik, amit mára elnyert az ITDH, egy beruházásösztönzésre vonatkozó európai uniós, gvop-s pályázatot. Ezt reményeim szerint két hét múlva aláírjuk, s akkor ki lehet már írni a közbeszerzési pályázatokat. Ez lehetővé fogja tenni az informatikai háttérbázis megteremtését, ami egységes összeköttetést jelent majd országon belül, illetve kívül.



Mit tart kiemelt céljának az ITDH-nál?

Nagyon fontos az ITDH-ról kialakult kép javítása. A képen van mit javítani, de hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem csak a szervezeten múlt. Az elmúlt nyolc évben ugyanis nagyon hányatott sorsa volt, s nem mindig jelöltek meg számára kristálytiszta célokat.



Lesznek-e szervezeti, személyeket érintő változások?

Habár azt vallom, hogy nincsenek érinthetetlen emberek, én nem az az ember vagyok, aki belép és vérengzik. Az azonban biztos, hogy karácsony előtt leteszek az asztalra egy a GKM-mel egyeztetett stratégiai elképzelést. Azok a kollégák, akik ezt elfogadják, ezzel egyetértenek, megkapják a feladatukat, akik nem, azok távozhatnak. A végrehajtás során pedig, aki ezért dolgozik, azzal erősítjük a csapatot, aki ezért nem hajlandó dolgozni, attól megválunk. Lesz, ahol erősíteni kell, s ebben is sokat segíthet az informatikai projekt. A cél, hogy hatékonyabbá tegyük a szervezetet, annak munkáját. Ezt a célt szolgálja majd minden, esetleges személyi változás is. Egy biztos, üzleti szellemben kell dolgoznunk.

Lesz-e valamilyen módosulás az ITDH külföldi kereskedelmi szolgálati irodahálózatában?

Csökkentést nem tervezek, de a ksz-hálózat esetében hangsúlyeltolódásra lehet számítani. Lesz - a hangsúlyos pontokon -, ahol erősíteni kell, másutt esetleg leépíteni. Ezt alaposan fel kell térképezni. Az új informatikai rendszerrel könnyebb lesz a hatékonyság mérése a ksz-eknél is.



Várható-e változás a szervezet tevékenységében?

A befektetésösztönzésben az eddiginél proaktívabban kell dolgoznunk, s meg kell valósítanunk a befektetőkkel való direkt kommunikációt. S belép az egyablakos rendszer. A kereskedelemfejlesztésben pedig nem az lesz a célunk, hogy az erre adott összegeket szétaprózzuk, hanem megcélzunk néhány kiemelt területet - remélhetőleg a kormányzatnak is kész lesz erre rövidesen a stratégiája -, ami 4-6 lehet, s ehhez kiemelt forrásokat biztosítunk, beleértve az emberi erőforrásokat is. S így próbálunk meg átütő eredményt elérni.



Mire gondol?

Például arra, hogy megcélozzuk a szoftverfejlesztést vagy a biotechnológiát. Van előttünk sikeres nemzetközi példa: néhány éve az ausztrál vagy dél-afrikai bort senki sem ismerte.



Milyen egyéb sürgető feladatot lát?

Egy megfelelő adatbázis megteremtését, meg persze a honlap átalakítását. Ez is egy része az informatikai fejlesztésnek.



A kívülálló számára mikorra láthatók majd a változások?

Nem egyik napról a másikra, de gyorsan fognak előnyükre mozdulni a dolgok.