Viszonylag kevés esemény történt a mögöttünk álló rövid héten, és adatokban sem bővelkedett a négy munkanap.

Úgy tűnik, csúcsára ér a kedvezményes jelzáloghitelekkel felpörgetett lakáspiac. A harmadik negyedévben csaknem 40 százalékkal több lakást adtak át, mint egy évvel korábban, így az utóbbi egy esztendőben 42 ezernél is több lakás épült Magyarországon, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő. Az új lakások egy részéhez már feltehetően a szigorított lakáshitel-kondíciók mellett jelentkezett a kereslet, ami arra utal, hogy a lakosság részéről nem fenyeget a lakáspiaci öszszeomlása. Ezt feltehetően a devizahitelek széles körben való megjelenése is biztosítja.

Bár a lakásépítők a kereslet gyengülésére és értékesítési nehézségekre panaszkodnak, immár a lakások 40 százalékát építik továbbértékesítési céllal, és az első három negyedévben nagyjából a tavalyival megegyező mennyiségű építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ez ugyan a növekvő trend megtorpanását jelenti, de egyben azt is, hogy a következő egy-másfél évben biztosítottnak tűnik az állomány elöregedésének megállításához szükséges évi 40 ezer új lakás építése.

A kormány és a jegybank közösen 3,5 százalékos inflációs célt tűzött ki 2006-ra, a szokásos š1 százalékpontos toleranciasávval - hirdette ki a monetáris tanács. A döntés összhangban volt a korábbi előzetes hírekkel és a 2010-es euróövezeti csatlakozási tervekkel, így nem okozott meglepetést. A 2006-os inflációs cél hamarosan a jegybanki kommunikációban is hangsúlyosabb szerepet kap, hiszen a monetáris hatóság döntései egy éven túl gyűrűznek be az árakba.

Az előttünk álló hét több érdekességet is tartogat, többek között az éppen ma megjelenő külkereskedelmi statisztikát, amely a külső egyensúlyi pozíció megítélése körüli zavaros helyzetet segíthet tisztázni. A csütörtökön megjelenő inflációs adat érdekességét pedig az adja, hogy ez lesz utolsó információ a monetáris tanács három hét múlva esedékes kamatdöntő ülése előtt. (MI)