A digitális műsorszórásé a jövő

Nemsokára lezárul egy szakasz a cég életében, hiszen a kormány eldöntötte, hogy eladja 75 százalékos részesedését az Antenna Hungária Rt.-ben. Ön szerint megérett a társaság a teljes magánosításra?

Az elmúlt évek azzal teltek, hogy a céget felkészítettük a privatizációra. Erre egyrészt azért volt szükség, hogy az új befektető számára is könnyen áttekinthető és értékelhető céggé váljon az Antenna Hungária, s azt gondolom, ezt mára sikerült elérni. A portfólió racionalizálásakor az Antenna csoport keretein belül működő, ám általunk nem stratégiai alapként definiált tevékenységeket fokozatosan leépítettük, és az ilyet folytató leány-, illetve társult vállalkozásokban levő részesedéseinket értékesítettük. Ezzel párhuzamosan egyes kulcstevékenységeket - mint például a távközlés - új leányvállalatba vontuk össze. A jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk a leányvállalatok eredményességére, s amelyiknél úgy érezzük, nem tudunk vele az adott piacon meghatározó pozíciót elérni, nem kizárt, hogy a további racionalizáció, illetve az értékesítés mellett döntünk.

Mi a helyzet a tőkeerő szempontjából?

A portfólió tisztítása mellett a másik fontos feladat a társaság pénzügyi helyzetének javítása volt. Ugyanis az Antenna Hungária a korábbi években jelentős mértékben eladósodott. Igyekeztünk a hitelállományt csökkenteni, illetve annak összetételében a rövid távú hiteleket kedvezőbb konstrukciójú hosszú távúakkal kiváltani. Sajnos, a rendkívül magas kamatszintek miatt a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások jelentős emelkedése tapasztalható.

Az idei portfóliótisztításból származó rendkívüli bevételekből elképzelhetőnek tart egy nagyobb hitel-visszafizetést?

Igen, ha ugyanis csökkenteni akarjuk a kamatkiadásainkat, akkor nincs más út. Továbbá nyilvánvaló, hogy a Vodafone-részesedésünk eladása alapot teremthet a hitelállomány további csökkentésére.

Jó üzletként értékeli a Vodafone-részesedésük eladását?

Az elmúlt évek e csomag tekintetében azzal teltek, hogy az időről időre felmerülő tőkeemelésekben tőkehiány miatt nem tudtunk részt venni. Így a részesedésünk és a szavazati arányunk csökkenését opciós szerződésekkel tartottuk fenn, azzal a szándékkal, hogy az opció kifutásáig esetleg bekövetkező privatizációban az új tulajdonos dönteni tudjon e jelentős vagyontárgy további sorsáról. Miután a magánosítás nem történt meg, és a részesedésünk, illetve a szavazati arányunk az opciós szerződések kifutásával tíz százalék alá csökkent - ezáltal érdemileg nem tudunk beleszólni a társaság irányításába -, úgy döntöttünk: érdemi ajánlat esetén eladjuk a tulajdoni hányadunk. A folyamat még nem zárult le, az év végéig kerülhet pont a végére, de azt már most kijelenthetem: a tranzakció pénzügyi értelemben eredményes volt. Ugyanakkor a Vodafone-csomaggal kapcsolatban az is nyilvánvaló, hogy bár a társaság üzemi szinten nyereséges, de osztalékra jó pár évig még nemigen lehetett volna számítani.

Többen spekulálnak arra, hogy a Vodafone-részesedés eladásából rendkívüli osztalék kifizetését kéri az állam. Érkezett már ilyen kérés a társaság felé?

Az idén jelentős fordulat történt a cég életében, ugyanis tíz év után először fizettünk osztalékot. Minden remény megvan arra, hogy ezt jövőre is megismételjük. Rendkívüli osztalékról, osztalékelőlegről azonban nem tudok beszámolni, ez egyébként is a tulajdonosok kompetenciája. Az erre irányuló döntést a közgyűlés elé kell terjeszteni, de erre az idén már nem kerül sor.

Jó évet zárnak 2004-ben?

Igen, minden tekintetben. A cég üzleti eredménye anyavállalati szinten az első három negyedévben is 62 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. Jól sikerült a leányvállalati, a társult vállalati részesedéseink értékesítése, és idesorolhatom azt is, hogy miután a kormányzat zöld utat adott a privatizációnknak, a fő tulajdonosunk kiírta a tanácsadói pályázatot.

Szakmai, vagy pénzügyi befektetőt látna szívesebben a magánosítás után?

Nem érzek jelentős különbséget a kettő között. A cégnek ma is olyan menedzsmentje van, amelynek megfelelő szaktudása van, így a privatizációra nem azért van szükség, mert nincs meg a hozzáértés, hanem mert a jövőbeni technológiai fejlesztésekre - például a műsorterjesztés digitalizációjára - nincs meg a fedezet. Ezért szükséges olyan hosszú távon gondolkodó, tőkeerős tulajdonos bevonása, aki az Antenna Hungária Rt. előtt álló technológiai kihívásoknak képes megfelelni.

Sokan kíváncsiak a cégre?

Nagyon sok az érdeklődő, akik három kategóriát alkotnak. Az első csoportba lehet sorolni azokat az európai, sőt tengerentúli műsorszolgáltatókat, akik hasonló tevékenységet folytatnak, mint mi, és a terjeszkedést elsősorban külföldön képzelik el. A másik csoportba tartoznak azok a távközlési cégek, amelyek az Antenna Hungáriát speciális, több lábon álló távközlési cégként értékelik, míg a harmadik kategóriát azok a pénzügyi befektetők alkotják, akik fantáziát látnak a társaságban. Nem titok, hogy francia, cseh, olasz, spanyol, ausztrál cégek is érdeklődnek. A privatizációs pályázat kiírására azonban még várni kell, előreláthatólag jövő év tavaszáig.

Mi az oka annak, hogy a korábbi ötven helyett 75 százalékos csomagot kínál fel a kormány?

Annak idején a privatizációs törvény rögzítette, hogy az Antenna Hungáriában az államnak kisebbségi részesedést meg kell tartania. Ezt a jogszabályt módosították, és akkor azt a szakmai döntést hozták, hogy a cég egy szereplő a versenypiacon működő távközlési társaságok közül, vagyis semmi sem indokolja az állami részesedés megtartását. Az idei év egyik legnagyobb fejleménye, hogy a cég fő tevékenységének piaca liberalizálttá vált, így minden egyes tevékenységünkkel a verseny körülményei között kell helytállnunk.

Ez azt jelenti, hogy az Antenna Hungária már nem számít stratégiai vállalatnak?

De igen, a társaságnak továbbra is stratégiai szerepe van, ezért kellett a kormánynak dönteni a privatizációról, ellenkező esetben az ÁPV Rt. is megtehette volna.

Említette, hogy az új tulajdonosnak kellene végigvinni a fejlesztési terveket. Mely területek lehetnek ezek, és mekkora forrást igényelnek?

A költség nagymértékben függ majd az új befektetőtől is, aki valószínűleg felülvizsgálja a stratégiánkat, és azt követően dönt a kiemelt fejlesztési irányokról a már említett digitalizáláson túlmenően. Két területet azonban mindenképpen ki lehet emelni. Az egyik az üzleti kommunikáció, vagyis a távközlés világa. Ebben az üzletágban rendkívül viszszafogottak vagyunk. A másik ilyen terület a toronyszolgáltatási modell, amelyet néhány éve hoztunk létre. A toronyszolgáltatásnál két lehetőséget látunk a növekedésre: az egyik az, hogy saját magunk építünk ki új tornyokat, avagy mobilszolgáltató cégektől, vagy másoktól vásárolunk, akiknek van olyan, amely távközlési célra alkalmas.

Mikorra várható jelentősebb változás a digitális műsorszórás területén?

Kijelenthetjük, hogy 2012 körül megszűnik az analóg műsorszórás. Pontos dátum még nincs meghatározva, de ez tény. Ebből következik, hogy a digitális műsorszórás előbb vagy utóbb tömeges méretűvé válik. Az Antenna Hungária már megkezdte erre a felkészülést, és az októberben elindított földfelszíni digitális szolgáltatásunk immár közel hárommillió háztartásba juthat el. A digitális hálózat kiépítése azonban rendkívül tőkeigényes, a beruházás nagyságrendje több tíz milliárd forintra tehető.

Milyen szerepe lesz a jövőben a cégnek a digitális műsorszórásban?

Ez nagymértékben attól függ, hogy milyen lesz a jogszabályi környezet. A kormány most készíti a digitális átállás akcióprogramját, ezért erről egyelőre nem lehet mit mondani. Az álláspontunk azonban közismert: többször hangsúlyoztuk, hogy a nézők számára teljesen ingyenesen fogható rendszert képzelnénk el, amelynek indokoltságát a nyugat-európai fizetős modellek kudarcai is alátámasztanak.

A privatizáció előtt tisztán lehet még látni ebben a kérdésben?

Mi hangsúlyoztuk, hogy a privatizációs pályázat kiírásáig szükség lenne a digitális műsorszórásra történő átállás stratégiájának elfogadása. Ennek hiányában az AH iránt érdeklődő cégek nem kapnak világos képet a társaság alaptevékenységének fejlesztési irányairól. Egyébként az Európai Unió is dolgozik ezen a kérdésen.

Az eddig említetteken túlmenően vannak-e további stratégiai irányok?

Említhető a televíziók vagy egyéb műsorszolgáltatók számára nyújtható háttértevékenységek, de a privatizációig ebbe már nem fogunk bele. Várható viszont, hogy egy hónapon belül kiírják az EDR- (készenléti rádiórendszer) pályázatot, és az AH kiemelt stratégiai területként kezeli az EDR-projektben való szerepvállalást. Kérdés viszont az, hogy milyen feltételekkel lehet elindulni a pályázaton, milyen megtérülési mutatókkal és beruházásokkal számolhat a tenderen induló. A mi szerepvállalásunk ettől függ, és ebben az esetben nem lehetünk tekintettel a privatizációs folyamatra, ugyanis a tenderen vagy részt veszünk, vagy lemaradunk róla.

Ha már a televíziók szóba kerültek, a miniszterelnök azt mondta: még a privatizáció előtt rendezik a Magyar Televízióval a szerződéseket. Miként kell ezt érteni?

A televíziókkal kötött jelenlegi szerződéseink élő kontraktusok, a privatizáció előtt azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy hosszú távú szerződéseket kössünk a legnagyobb ügyfeleinkkel. A Magyar Televízióval nincs még ilyen megállapodásunk, de minden reményünk megvan arra, hogy ez hamarosan megtörténik.