A hét végén az EU vezetői döntést hoznak az unió további bővítéséről. Biztosra vehető, hogy formálisan is lezárják a csatlakozási tárgyalásokat Romániával és Bulgáriával (ők 2007-ben válhatnak taggá). Várható továbbá, hogy kijelölik a Horvát- és Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások kezdetét - noha itt még izgalmas diplomáciai csatározások várhatóak a csúcsig (és alighanem ott is) a pontos feltételeket illetően.
Kérdés, mennyire veszik figyelembe e csatározások során az EU közvélemény-kutató intézetének friss beszámolóját a vezető tagállamok közvéleményének a bővítéssel szemben növekvő ellenérzéseiről. Németországban és Ausztriában a lakosság 62, illetve 57 százaléka ellenzi további tagok felvételét az unióba. Pedig ez az a két állam, amely gazdaságilag a legtöbbet profitál az idei bővítésből, s az ő közvéleményük támogatta leginkább a tíz új tag májusi csatlakozását. Most ugyanezen polgárok azt üzenik vezetőiknek: eddig, és ne tovább, elég volt a folyamatos bővítésekből. Ez különösen annak fényében feltűnő, hogy az új tagállamok lakossága mennyire másként gondolkodik. A lengyeleknél például 78 százalék támogatja a további bővítést, de a magyarok körében is 63 százalékosnak mérték ezt az arányt.
Pedig Brüsszel igyekezett biztosra menni. Margot Wallström kommunikációs biztos a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón egyszerűen "nem"-mel felelt arra a kérdésre, hogy megnevezték-e Törökországot mint potenciális EU-tagot a bővítést támogatását firtató kérdésben. Elképzelhető, mekkora lett volna a lelkesedés akkor, ha a török csatlakozás lehetőségére közvetlenül is utalnak a kérdezőbiztosok. (UGy)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.