Óvatosabb kamatvágások?

Ahogyan azt a piac már várta és beárazta, hétfőn ismét kamatot vágott a jegybank. A monetáris tanács 50 bázisponttal, 9 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Általános vélemény volt, hogy most még lehet fél százalékpontot vágni, később már nem biztos - összegezte Járai Zsigmond jegybankelnök a testület ülését. Hozzátette: ezzel a kamatfelár közeledik ahhoz a szinthez, ahol az eddigi óvatosság helyett fokozott óvatosságra van szükség. Járai az elmúlt hónapok várakozásoknál is jobb inflációs adataival, a januárban várhatóan továbbra is eső fogyasztói árindexszel s a kedvező, de az utóbbi hónapokban már nem javuló befektetői légkörrel indokolta a kamatcsökkentést. Kiemelte: a tavalyi célok elérését nagyban segítette a stabil forint és ugyanez kell ahhoz, hogy a jelenlegi feltételek mellett az idei 4 és a 2006-os 3,5 százalékos inflációs cél teljesüljön. Elemzők februárra újabb kamatcsökkentést várnak, de megosztottak abban a kérdésben, 25 vagy 50 bázispontos lesz annak mértéke.

A tavaly novemberi kiskereskedelem-forgalmi adatok után immár bizonyosnak látszik, hogy a vásárlási dinamika a többéves, a teljesítőképességgel összhangban nem álló fogyasztásbővülésnél jóval alacsonyabb szinten stabilizálódik. A múlt év utolsó előtti hónapjában ugyanis a forgalom volumene minimálisan elmaradt az októberitől, a 2003. novemberit pedig 3,7 százalékkal haladta meg. Mint ismert, 2002-ben és 2003-ban 9 százalék körüli ütemben bővült a kiskereskedelmi forgalom, a múlt év első felében a ráta 7 százalékra apadt, augusztustól pedig 4 százalék körül ingadozik.

Decemberben megállt a munkanélküliségi ráta előző hónapokban megfigyelt növekedése, de a múlt év utolsó három hónapjában átlagosan 6,3 százalékon álló mutató lényegesen, 0,8 százalékponttal magasabb a két évvel ezelőtti hasonló időszak adatánál. A romló tendencia az egész évre jellemző volt: amíg 2003-ban a munkanélküliek aránya átlagosan egytized ponttal alatta maradt a 6 százaléknak, addig tavaly ugyanennyivel meghaladta azt. A romló trend hátterében az állhat, hogy az utóbbi években a magas reálbér-dinamikának, adó- és járulékterheknek köszönhetően számottevően megdrágult a munkaerő az üzleti szféra számára, ezért a beruházásokat főként termelékenységjavítási szempontok motiválhatták. (BR)