Kinek a kockázata?
A sokadik figyelmeztetést kapták meg a bankok a növekvő hitelezési kockázatokkal kapcsolatosan: legutóbb a jegybank hívta fel a figyelmet azokra - az egyébként igen jól ismert és nyilvánvaló - tényezőkre, amelyek lefékezhetik a pénzügyi szolgáltatói szektor most még igen jól szaladó szekerét. Kétségtelenül a köz javára válik, ha valamelyik érintett szervezet időnként figyelmeztet a kedvezőtlen tendenciákra: nem szabad úgy tenni ugyanakkor, mintha ezek kialakulásáért csak maguk a hitelintézetek lennének felelőssé tehetők.
Nyilvánvaló tény, hogy a bankok a hitelezési feltételek lazítására, alacsonyabb hitelképességű adósok bevonására kényszerülnek. Ebben viszont a versenyen túl komoly szerepet játszik - az esetek többségében külföldi - tulajdonosok által előidézett növekedési kényszer. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy az anyabankok többsége leginkább az elmúlt egy-két év kiugróan jó számait, és a kelet-európai régió fejlődési lehetőségeit látja maga előtt: így ennek megfelelő teljesítményt vár magyarországi leányától, még akkor is, ha ez kétségkívül egyre nehezebb.
Felesleges a bankokat bombázni a devizahitelek jövőbeni kockázatai miatt is, hiszen tökéletesen tisztában vannak velük, és igyekeznek megfelelően kezelni is azokat. Az ilyen típusú kölcsönök elterjedését ráadásul nem maguk a bankok forszírozták, hanem a magas kamatszint, és persze a piaci verseny kényszerítette ki. (Megjegyzem, maga a hazai szabályozás sem mindig segíti elő a deviza alapú kölcsönök háttérbe szorulását: elég csak a számlaadási előírásokra gondolni az állami támogatásos építési hitelek vagy az ötmillió forintos limitre a használt lakáshoz igényelhető kölcsönök esetében.)
Ami pedig a legfontosabb: a hitelezési kockázatok kialakulásában és viselésében komoly szerep jut maguknak az adósoknak is. A hitelfelvevők jelentős része még mindig kizárólag a havi törlesztőrészlet alapján dönt a forint és deviza alapú konstrukciók között, és - nullára redukált megtakarítás mellett - az utolsó feleslegesnek látszó forintig is hajlandó leterhelni jövedelmét. Márpedig, amíg maguk az adósok sem látják át az őket terhelő kockázatokat, nem kell csodálkozni azon, hogy növekszik a problémás tételek aránya a hitelportfólióban.
