Megtévesztő hozamháború

A magyarországi bankpiacon eddig ismeretlen konstrukciókkal állt elő néhány hitelintézet a közelmúltban. A csökkenő betéti kamatszintre reagálva megjelentek a vegyes típusú betéti konstrukciók, illetve a hasonló elven működő folyószámlák is. A termékek lényege, hogy a folyószámla-tulajdonos, illetve a betétes nagyobb hasznot realizálhat azáltal, hogy pénze nemcsak lekötött betétként, hanem egyéb instrumentumban, például befektetési alapban is kamatozik.

Az ötlet nem rossz, csak sajnos akad néhány porszem a fogaskerekek között. A legnagyobbat az jelenti, hogy a befektetési alapok éves teljesítményére vonatkozóan csak visszamenőleges adatok közölhetők, hiszen a jövőbeni teljesítményre vonatkozóan nem lehet garancia, és hasonló aggályokat vetnek fel az opciókkal vegyes betétek is.

Ráadásul a befektetési alapos termékeknél a most közölhető hozamok - tekintettel a befektetési alapok eddigi rekordteljesítményére - sokkal magasabbak, mint amekkorák a következő néhány hónapban várhatóan lesznek.

Újabb problémát jelent, hogy a megtakarító tőkéjét a befektetési alap és a betét között megosztó, vegyes termékek biztosításának módja, új konstrukciókról lévén szó, nem tisztázott: nem lehet tudni, hogy betétbiztosítás szempontjából a betétbiztosítási, vagy a befektetővédelmi alaphoz tartoznak-e az érintett ügyfelek.

A hitelintézetek persze gondosan felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy nem garantálható hozamokról van szó, sőt többnyire a konstrukciókban érintett befektetési alapok tájékoztatóját is figyelmébe ajánlják az ügyfélnek. Más kérdés ugyanakkor, hogy a tudnivalókat tartalmazó passzusok korántsem kapnak akkora felületet a hirdetésekben, illetve termékismertetőkben, mint ami egy új, a piacon eddig ismeretlen konstrukciónál elvárható lenne. Így a pénzügyekben kevéssé jártas - netán az átlagosnál mohóbb - ügyfél könnyedén belesétál egy olyan megoldásba, aminek kockázatairól nincs vagy alig van fogalma.

Márpedig egy hitelintézetnél, akár befektetési, akár hitelkonstrukciót reklámoz, megengedhetetlen a manipuláció bármilyen formája: egy pénzügyi konstrukció soha nem lehet mosópor, ami jobb, mint a hagyományos.

Bizonyos szempontból persze meg lehet érteni az érintett bankokat, hiszen viszonylag telített, a megtakarításokat kevéssé preferáló piacon kell érezhető növekedést produkálniuk úgy, hogy a tulajdonos már a tervszámok meghatározását is igen nagy figyelemmel kíséri. A jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan folyamatosan veszítenek vonzerejükből a magyar lakosság által igen kedvelt lekötött betéti konstrukciók is, ami érthető, hogy cselekvésre késztetett több, az ügyfél- és betétállomány-szerzésben egyaránt érdekelt piaci szereplőt.

Az új konstrukciók megjelenése ugyanakkor egy szempontból mindenképpen előnyt jelent: óhatatlanul ráirányítja az ügyfelek figyelmét a befektetési alapokra, ami hasznos az érintett hitelintézetnek és a betétesnek egyaránt.

Ettől függetlenül biztos, hogy a jelenlegi gyakorlaton változtatni kell. Bízom abban, hogy hamarosan legalább egy "akár" szócskát odabiggyesztenek az érintettek a hét százalék fölötti éves kamatok elé.