Választhat-e Palesztina?
A Palesztin Hatóság 1995-ös megalakulása óta januárban másodszor választhatnak parlamentet a palesztinok – ha Izrael és saját vezetőik is úgy akarják. A választások megrendezése azt követően vált kérdésessé, hogy a militáns Hamász várható sikere miatt Tel-Aviv úgy döntött, nem engedélyezi a megszállása alatt álló Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok részvételét. Indoklása szerint nem akar segítséget nyújtani egy terroristaszervezet hatalomra jutásához.
A Palesztin Hatóság azonnal közölte, hogy Kelet-Jeruzsálem nélkül egyáltalán nem lesznek választások. Gyanítható azonban, hogy elszántsága nem csak a szabad választások demokratikus alapelve melletti elkötelezettségét jelzi; a hatóság vezető erejének, a Fatahnak egyáltalán nem jönne rosszul halasztás. Arafat egykori mozgalma mára a szétesés szélére került: az aktivisták fiatal generációja nyílt összeütközésbe került a jelenlegi palesztin elnök, Mahmúd Abbász köré csoportosult „régi gárdával”. A szakadárok – egy izraeli börtönben ötszörös életfogytiglani büntetését töltő és az egyik legnépszerűbb palesztin politikusnak szám\tó Marvan Barguti vezetésével – már saját választási listát is felállítottak. Biztosnak látszik, hogy megosztott és hitelét vesztett Fatahhal szemben a helyi közszolgáltatá-sok fegyelmezett és becsületes ellátásával széles körben bizalmat szerzett Hamász – amely az első választáson nem indult – könynyű győzelmet arathat.
A választások elhalasztása a palesztin demokratizálódás elakadásának veszélyével járhat, ennek pedig a megbékélési folyamat láthatja kárát. A Hamász bevonása a politikai folyamatokba ezzel szemben a párbeszéd térhódításának esélyét hordozza. (BÁ)
