BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok hűhó...

2006.01.11., szerda 00:00

Korainak bizonyult mindazok öröme, akik azt hitték, hogy az útpénztár megszületésével az idén a korábbiaknak akár duplája juthat állami közútjaink és hídjaink üzemeltetésére, építésére, felújítására és megerősítésére. Ennek eredményeként pedig megállítható a romlásuk, csökkenthető a balesetveszély.

A gazdasági tárcának csak csatát sikerült nyernie a Pénzügyminisztériummal szemben. Ennek eredményeként az idei költségvetésben – ellentétben a múlt évivel – már az útpénztár váltotta fel az útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzatot.

A háborút azonban elvesztették. Az optimistábbak a büdzsé elfogadásáig harcoltak, és reménykedtek abban, hogy legalább a ciklus utolsó évében visszahozható az 1999-től megszüntetett útalap, és amely útpénztárként visszatérve ismét visszajuttat az üzemanyag jövedéki adójából a fogyasztás arányában valamennyit az utakra, hidakra. A törvénytervezet is elkészült, több egyeztetést is megjárt, de végül minden maradt a régiben. Azaz mégsem, hiszen a szakmai berkekben csak úfceként emlegetett korábbi, meglehetősen nehezen megjegyezhető nevű célelőirányzatot átkeresztelték a mindenki által sokkal könnyebben megjegyezhető útpénztárra.

Különben pedig minden maradt a régiben: a korábbi évekhez (évtizedhez) hasonlóan a mintegy 30 ezer kilométernyi hálózatra – az elmaradásokat is figyelembe véve – a szükséges évi mintegy 150 milliárdnak még a 60 százalékát sem irányozták elő az útpénztárban. A beavatkozásokra (út- és hídépítésekre, felújításokra, megerősítésekre) pedig a 19 milliárd forintot is meghaladó EU-forrásokkal együtt is csak 50 milliárd körüli összeg jut. Ráadásul úgy hírlik, hogy ennek nagy része már előre determinált, azaz korábbi munkákat finanszíroznak belőle. Tehát az idei előirányzat még az állag megóvására sem elegendő, sőt semmi biztosíték nincs arra sem, hogy az idei évre megszavazott keretből – az utóbbi esztendők gyakorlatát követve – ismét ne faragjanak le.

Így útjainak, hídjaink továbbra is gyorsuló iramban romlanak, és nő a balesetveszélyes szakaszok aránya (ez utóbbi már így is eléri a közúthálózat tíz százalékát). Mindezen lehetett volna változtatni a meghiúsult útpénztár-koncepcióval. Ez a lehetőség azonban megint elmaradt.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.