Megküzdeni a rossz hírnévvel

A faktoring is befuthatja azt a látványos növekedési pályát, mint a lízing – vázolja a jövőképét a Magyar Faktoring Szövetség új elnöke és a piacvezető Magyar Factor vezérigazgatója, Csáki Ferenc, aki egyébként három esztendeje éppen a lízing területéről érkezett a szakmába. Igaz, a lízing némi „előnyben” van, hiszen másfél évtizedes múltra tekint vissza, így nem is meglepő, hogy tavaly csaknem 1200 milliárd forintos eszközt helyeztek ki e piac szereplői, szemben a faktorcégek közel 500 milliárdos forgalmával. Bár mint Csáki Ferenc megjegyezte: a kölcsönbérlet fejlődésén sokat lendített a megfelelő jogi szabályozás is, ami a faktoring esetében még nem következett be.

Az ismeretlenség homályából előlépett faktoring nem nélkülözte az állam „segítő kezét”. A Lánchíd Faktoring Program állami kamattámogatást nyújtó konstrukciója valódi kedvezményt biztosított a piacképes termékkel a tőkeszegény vállalkozásoknak, ám viszonylagos ismeretlensége megakadályozta a szélesebb körű elterjedését. A program „második felvonása” véleménye szerint sokkal sikeresebb lehet, már csak azért is, mert a bankok és további faktorcégek piaci megjelenésével egy jóval szélesebb értékesítési hálózat került be a képbe.

A szakmának a faktoring rossz hírével is meg kell még küzdenie. Míg a lízingnél az adókijátszás szülte az ellenérzést, addig a faktoringra az „utolsó mentsvár” jelzőt aggatják. A közvélemény szemében ugyanis az utóbbi annak a jele, hogy a cég hitelképessége már nem áll fenn, s – mint Csáki Ferenc rámutatott – több vállalkozás kimondottan azért fél a faktoringot igénybe venni, mert attól tart, hogy „megszólnák” a vevői. Ráadásul többen a követelésbehajtást is a faktorral keverik öszsze. Ez a finanszírozási forma nemcsak a nehéz helyzetben jelent megoldást, hanem kitűnően alkalmas expanzív üzletpolitika támogatására is – teszi hozzá.

A faktorcégek közötti verseny egyre élesebbé válik, ezzel a kínálat gyorsabban nő, mint a faktoringot megismerő és azt igénybe vevő cégek száma. A több évtizedes és jóval nagyobb nyugat-európai piacokat – persze nagy eltérésekkel – általában 6-10 cég uralja. Ausztriában például mindössze három szereplő van, ezzel szemben Magyarországon 50 felett van a faktoringot aktívan kínáló cégek és bankok száma, amelyekből 25 vállalat a Magyar Faktoring Szövetség tagja.

A lízingpiacihoz hasonló forgalom és elismertség – Csáki Ferenc bízik abban, hogy hamarosan ez jellemzi a fakto-ringpiacot is. Három évvel ezelőtt – közel tízéves lízingpiaci múltat követően – éppen azért fogadta el a Magyar Factor felkérését, mivel izgalmas és új kihívást jelentett a faktoringban rejlő növekedési potenciál kihasználása. S vonzó volt az a felelősségvállalás is, amit a piacvezető társaság első számú vezetői pozíciója jelenthetett. Az elmúlt három év nem okozott számára csalódást – fogalmaz –, s úgy látja, ami célt kitűzött maga elé, azt sikerült is megvalósítania.

A faktorcég tavaly 30 százalékkal, közel 114 milliárd forintra növelte a forgalmát, míg üzemi eredménye 500 milliót tett ki.

A faktorcég tavaly 30 százalékkal, közel 114 milliárd forintra növelte a forgalmát, míg üzemi eredménye 500 milliót tett ki. Csáki Ferenc (46 éves)

1986–92: a Pénzügyminisztériumban több beosztásban dolgozott 1992–97: a CWAG Kereskedelmi és Finanszírozási Kft. ügyvezető igazgatója

1997: az Antenna Hungária Rt. pénzügyi igazgatója

1997–2003: a HVB Leasing Rt. ügyvezető igazgatója

2003-tól a Magyar Factor Zrt. vezérigazgatója, az igazgatóság elnöke

-->