„Oktrojált” GMO-k

Ma szavaznak az agrárminiszterek arról az európai bizottsági javaslatról, amely az Ms8xRf3 névre keresztelt genetikailag módosított repcefajta behozatalát engedélyezné. Valószínűleg ezúttal sem lesz meg a szükséges minősített többségi támogatás, így a dosszié visszakerül Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztoshoz, aki saját hatáskörben ráütheti a pecsétet a tervre.

Ezt a furcsa eljárási módot évek óta alkalmazzák a GMO-k engedélyezésénél, ahol ritkán jön össze minősített többség, és a patthelyzetet csak a bizottság oldhatja fel. Aki felháborítónak tartja a brüsszeli „diktatúrát”, annak felhívom a figyelmét arra, hogy a bizottsági GMO-döntések ellen az egyes tagországok védzáradékot alkalmazhatnak. Az ilyen tárgyú kérelmek persze ismét az uniós agrárbiztos kezében futnak össze, ám ő sokszor helyt ad a kormányok kérésének.

Ennek dacára mindenki érzi, hogy tarthatatlan ez a körülményes és a tanácsi döntéshozatalból gúnyt űző eljárás. Egyelőre azonban nem körvonalazódik olyan alternatív megoldás, amelyet mindenki hajlandó lenne elfogadni. Az uniós piacra tehát jönnek az újabb és újabb „oktrojált” GMO-k, meg persze azok is, amelyeket senki sem engedélyezett. Ilyen volt az elmúlt hetekben az a kínai génkezelt rizs, amelyet a tagországok piacán vizsgált 162 minta közül 33-ban (!) kimutattak. A GMO-üzlet nagyon vonzó, így sokan nemcsak lobbiznak, hanem a bírság kockázatát is vállalják. TG