A kevesebb néha több

Van néhány ágazat, amelyet alig érint a minimálbér-emelés, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum további növelése, hisz a dolgozók ennél már most többet kapnak. A biztosítóknál körülbelül száz, a kutatás, fejlesztés terén dolgozók közül is mindössze 800 munkavállaló keresetét kell emelni. A legtöbb ágazatban viszont spórolniuk kell a cégeknek, főleg a kisvállalatoknak. A kereskedelem különösen szenvedni fog, hiszen a boltokban csak az árufeltöltő posztra nem kötelező szakképzett munkavállalót alkalmazni, mindenki másnak garantálni kell a havi fixet.

Az egyik bérmegtakarítási technika, hogy a szakképzettséghez kötött munkaköröket lejjebb sorolják. De akad munkaadó, aki alkalmazottak helyett inkább kölcsönmunkásokat foglalkoztat, mások csak úgy kerülték el az elbocsátást, hogy a dolgozók „papíron” részmunkaidősek lettek.

A vállalkozásoknak nemcsak a törvény szabta béremelést kell kigazdálkodniuk, hanem a műszak- és veszélyességi pótlék költségeit is, amelyeket az alapbér százalékában állapítanak meg. Vagyis, ha magasabb a garantált bérminimum, többet kell fizetni a pótlékokra is.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén a munkaadói érdekképviseletek várhatóan kérik a három évre szóló minimálbér-megállapodás felülvizsgálatát. A szakszervezetek és a kormány belátásán, valamint a munkaadók érdekérvényesítő képességén múlik, sikerül-e új kondíciókban megegyezni, méghozzá a munkahelyek védelme érdekében. Például hogy csak a hiányszakmákban legyen magasabb a bérminimum, vagy hogy a megszorító intézkedések miatt egyelőre ne emelkedjen a garantált bérminimum, viszont legyen magasabb az országos minimálbér.

Lehet ugyanis, hogy a kisebb béremelés néhány ágazatban most több munkahelyet ment meg, mint ahány embernek növelheti az életszínvonalát.