Nem sokat közeledtek az álláspontok energiaügyben a pénteki uniós csúcsértekezleten. Az európai vezetők kiálltak a nyugati beruházók érdekeiért, míg az orosz elnök továbbra sem mutatkozott hajlandónak aláírni az európai energiachartát. Áttörésre persze nem sokan számítottak a csúcs előtt, mégsem jó hír az energetikában érdekelt vállalatoknak, hogy Brüsszel a jelek szerint képtelen kiszámíthatóbb feltételeket kiharcolni oroszországi beruházásaikhoz. Az európai követeléseket Lech Kaczynski lengyel államfő fejezte ki a legvilágosabban. Szerinte el kell érni, hogy az európai cégek ugyanolyan biztos helyen tudják a pénzüket Oroszországban, mint mondjuk a pénteki csúcs helyszínén, Finnországban.
Az energiapolitika uniós szintre emelése tehát egyelőre vágyálomnak látszik, ezért a tagállamok jobban járnak, ha inkább kétoldalú üzleteket próbálnak nyélbe ütni az oroszokkal. Magyarország e tekintetben sikeresnek tűnik, feltéve, hogy megvalósul a nemrég megszellőztetett földgáztározó-projekt.
A pénteki EU-csúcs azonban így sem volt teljesen sikertelen. Az energiaügyeknél kevesebb nyilvánosságot kapott, ám igen nagy horderejű lehet például a soros finn elnökség javaslata, amely a régóta húzódó munkaidő-direktíva elfogadtatását célozza. A szakminiszterek november 7-én szavaznak az előterjesztésről, amely az ügyeleti idő beszámításától a heti munkaidő elosztásának rugalmasságáig számos kérdést rendezne. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.