Kockázat és mellékhatás
Darázsfészekbe nyúl az, aki a gyógyszer-kiskereskedelem mára kialakult rendszerén változtatni akar. Az egészségügyi tárca jövőre oldani szeretné a patikaalapítás korlátait, illetve lehetővé tenné bizonyos, vény nélkül kapható medicinák árusítását a bevásárlóközpontokban és a benzinkutaknál. A Gazdasági Versenyhivatal – amely korábban maga is tett már hasonló javaslatot – teljes mellszélességgel kiáll a liberalizáció mellett, mondván: a nagyobb verseny csökkenő árakat és jobb kiszolgálást, hozzáférést eredményez. A gyógyszerészkamara és a szakmát támogató ellenzék eközben a gyógyszerbiztonság romlásától, a kis patikák tönkremenetelétől, a túlzott piaci koncentrációtól és emiatt áremelkedéstől tart. De megosztott a lakosság is: a VG Online közelmúltban feltett szavazásán a közel hatezer klikkelő közül csupán 52 százalék volt a támogató.
A probléma nem egyedi. Az Európai Unió számos tagországában terítékre került a téma, noha külön uniós direktíva nem szabályozza a kérdést. Ennek ellenére az Európai Bíróság az egységes piacot sértő szabályokat már több ízben vizsgálta, így a nyáron például Ír- és Németország patikaengedélyezési gyakorlatát találta versenyellenesnek és diszkriminatívnak a külföldiekre nézve. Csehországban ez év július közepétől lehet vény nélküli gyógyszereket venni a boltokban, az interneten, sőt a gyógyszertárak önkiszolgáló pultokon is árulhatják az ilyen medicinákat. Az olasz parlament augusztusban fogadott el hasonló törvényt, a néhány hete választásokat nyert svéd jobbközép pártszövetségnek pedig az ígéretei között szerepel az Apoteket patikalánc monopóliumának eltörlése és a recept nélküli patikaszerek piacának liberalizálása.
Hogy mekkorát változott a világ, jól jelzi: az Egyesült Államokban a legnagyobb áruházlánc, a Wal-Mart az idén szeptembertől diszkontáron kínálja immár a vényköteles generikus készítményeket is. Hirdetése szerint mintegy 300 terméket lehet receptenként négy dollárért megvenni. A Coop Italia szupermarketlánc az augusztusban elfogadott olasz törvény nyomán máris bejelentette: hamarosan saját márkanevén és a gyógyszertári ár felén kezdi el forgalmazni aszpirinkészítményét. És akkor még nem is említettük az interneten külföldről megrendelt és házhoz szállított – akár vényköteles – medicinákat, amelyeket szinte lehetetlen ellenőrizni és hatékonyan szabályozni, így gyakori a hamisítás.
A kiskereskedelmi piac liberalizációjának kétségtelenül lehetnek árnyoldalai. A túlzott gyógyszerfogyasztás például ilyen veszély, hiszen a recept nélküli medicinák mindent elárasztó reklámjai még inkább kifejthetik kedvezőtlen hatásukat a lakosság vásárlói szokásaira. (Ha csak egyszer láthatnék olyan reklámot, amely az egészséges életmódot propagálná a drága, felesleges és addiktív termékek rovására, amelyek rövid távon ugyan könnyű, gyors enyhülést hozhatnak, de mégiscsak mérgezik a szervezetet.) Hasonlóan káros lehet, ha a gyenge szabályozás miatt domináns piaci szereplők alakulnak ki, akik erőfölényükkel visszaélve torzítják a versenyt. Negatív példaként Norvégiát szokták erre említeni, ahol három nagykereskedelmi lánc kezében van a gyógyszertárak 80 százaléka. Fontos szempont még a kistelepülések kifizetődő ellátásának biztosítása is.
A jogos aggodalmak mellett ugyanak-kor olyan eltúlzott félelmek is találhatók a magyar patikustársadalom liberalizációellenes érveiben, amelyek valójában az évek során kialakult egzisztenciák, privilégiumok, a kényelmes piaci pozíciók megvédését leplezik. Ezeket a kritikákat nehéz vegytisztán szétválasztani, a valódi verseny megteremtése azonban mindezzel együtt indokoltnak mondható. Ahhoz viszont, hogy a terápia elérje a kívánt célt – azaz az olcsóbb és jobb lakossági kiszolgálást –, a kockázatok és mellékhatások pedig eltörpüljenek a várható előnyök mellett, nagyon átgondolt és jól működő szabályozásra is szükség van.
A szerző a Világgazdaság rovatvezetője
