Az egyik legutolsó európai, állam ölén nevelkedő cég volt évekig az Alitalia. Kényelemszerető menedzsment, lassú, követő marketingstratégia és alig észrevehető hálózatfejlesztés. Közben meg a világ elszaladt mellettük. Az ezredfordulón és az azt követő két-három évben azzal akartak megmenekülni, hogy bebocsátást kértek a SkyTeam globális légiszövetségbe, de az még a CSA-t is előbbre valónak tartotta, mint a gyengélkedő Alitaliát. Végül mégis bekerültek, és most olasz sajtóhírek szerint a SkyTeamet vezető Air France– KLM holding mégis csatlakozik az Aeroflot és a legnagyobb olasz bank, az UniCredit alkotta konzorciumhoz, és együtt indulnak a vállalatért. Ha ők nyernek, szakmai befutó lesz, a másik lehetséges ellenfél (a Mediobanca, a Texas Pacific Group kockázatitőke-cég és a Matlin Patterson tanácsadó) ugyanis inkább pénzügyi befektetőként értelmezhető.
Bárki lesz is, súlyos feladat előtt áll. Az Alitalia üzemi vesztesége tavaly körülbelül 380 millió euró volt a korábban várt 221 milliós hiány helyett. A növekvő veszteséget a sztrájkokkal, a munkaköltség csökkentésének meghiúsulásával, az üzemanyag drágaságával és az olcsón üzemelő légitársaságok versenyével magyarázták. A múlt év végén 1,026 milliárd euró volt a cég adóssága. Állítólag a rendelkezésre álló forgótőke „jóval több mint egyévi” működést tesz lehetővé. A licitálóknak vállalniuk kell, hogy a csőddel fenyegetett légitársaság legalább 30,1 százalékát megtartják üzleti tervük megvalósításáig, és fenntartják az Alitalia nemzeti jellegét. Az elbírálásban nagy súllyal esik latba a vevő üzleti terve az Alitalia „újraindítására és fejlesztésére”. A cég piaci tőkeértéke 1,37 milliárd euró.
Mi lesz, ha bekövetkezik a felvásárlás? A légitársaság hálózatát elég nehéz lesz átszervezni, és a 18 000 alkalmazottnak legalább egyharmadától búcsút kell venni. Itt erős szakszervezeti ellenállásba ütközik a kabinet, viszont a legnagyobb munkaadói szervezet kifejezetten támogatja a külföldi tőke megjelenését Olaszországban, ha az egyenlő esélyeket kap (és nem többet) a hazaiakkal. Emlékeztetőül: az állami autópálya-társaság külföldi átvételét sikerrel megakadályozta a római kormányzat. Ugyanez történhet a Telecom Italia távközlési óriással is, amelynek „megmentésére” olasz bankok ellenajánlattal készülnek a tegnapi bejelentésük szerint. Az ország második legnagyobb bankja, az Intesa Sanpaolo, valamint a Mediobanca külön-külön is közölte, hogy tárgyalásokat folytat lehetséges befektetői körökkel tulajdonrész vásárlásáról a Telecom Italia társaságot ellenőrző Olimpia Holdingban.
Ha az Alitalia-privatizációban szakmai befektetők nyernek, felértékelődik az orosz kapcsolat, hiszen az Aeroflot bejuthat az uniós piacra, illetve bázisai lehetnek a tengerentúli célpontokra. Milyen ismerős. Az AiRUnion ugyanezt nyerte el a Malév megszerzésével. Európa és a tengerentúl persze elbír két orosz csoportosulást is.
A szakszervezetek pedig beláthatják: mégiscsak jobb kevesebben, de dolgozni, mint mindannyian az utcára kerülni. Merthogy ez az igazi alternatíva.
A Texas Pacific egyébként a közelmúltban sikertelenül akarta átvenni az ausztrál Quantast.
A Texas Pacific egyébként a közelmúltban sikertelenül akarta átvenni az ausztrál Quantast.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.