Koszovó ügyének rendezése az EU közös kül- és biztonságpolitikájának a főpróbája lesz – fogalmazott tömören Bernard Kouchner francia külügyminiszter, a szerb tartomány egykori ENSZ-kormányzója a Le Monde-ban megjelent cikkben. A brit kollégájával közösen jegyzett írást a hétvégi uniós külügyminiszteri tanácskozás elé időzítették, amelynek résztvevői megígérték, hogy Koszovó kérdésében fenntartják egységüket, még akkor is, ha az előírt ENSZ-határidőig, december 10-ig nem sikerül megegyezniük a szerbeknek és az albánoknak a terület jövőjéről.
Azonban ennek a most ünnepélyesen deklarált egységnek a konkrét megvalósulási formája továbbra sem tisztázott, és mint tudjuk, az ördög a részletekben bújik meg. A koszovói albánok a tárgyalások sikertelensége esetén – erre igen nagy az esély – ugyanis minden bizonnyal egyoldalúan kikiáltják a függetlenségüket. Erre a forgatókönyvre pedig a jelenlegi állás szerint az uniós tagállamok eltérően reagálnának: míg Párizs és London kész lenne elismerni az egyoldalúan kikiáltott Koszovó szuverenitását, addig a jelentős számú kisebbséget a magukénak tudó országok – köztük Románia és Szlovákia – egyfajta precedenstől tartva vonakodnának a jóváhagyástól.
Pedig a közös európai hangra nagy szükség lenne. Emlékezetes, hogy 16 évvel ezelőtt az egységes fellépés hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy az EU képtelen volt megakadályozni a délszláv háború kitörését. TarG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.