Érzékeny reakciók

Számos kisebb jelentőségű adatról számolhattunk be a múlt hét fő statisztikai attrakciója, a fizetési mérleg egyenlege mellett, amely kevés figyelmet keltett. Erik Berglof, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza szerint éppen a magas folyó hiány miatt érinthetik érzékenyebben Magyarországot a subprime válság globális pénzpiaci hatásai. Kevésbé aggasztó a helyzet Simor András jegybankelnök, illetve a Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint, mégis: a második negyedévben ismét emelkedő folyó hiány részadatai figyelemre méltók. Elsősorban az újra befektetett tőke aránya igen alacsony – ebben azonban a következő adócsökkentésig (várhatóan 2009-ig) nem számíthatunk érdemi változásra.

Érdemes még emlékeztetnünk az ipari infláció megugrására, amely kedvezőtlenül érintheti a következő hónapok inflációjának alakulását. Az élelmiszer-ipari termelői árak augusztusi emelkedése főleg azért meglepő, mert az agrárárrobbanás a vártnál jóval gyorsabban jelentkezett a feldolgozott termékeknél. A kedvezőtlen előjelek ellenére a GKI szerint a következő hónapokban folytatódhat a jegybanki kamatcsökkentés.

Kevésbé optimisták a nagy-, illetve a kis- és középvállalkozások az Ecostat szeptemberi felmérése szerint. Vélhetően a kedvezőtlenebb második negyedéves bruttó hazai termék statisztika rontotta le a cégek kedélyét. A makrogazdasági borúlátás alacsony beruházási kedvvel párosul, ez szakértők szerint hosszabb távon további versenyképességi problémákat okozhat az országnak. Biztató, hogy a külső konjunktúrát még mindig igen kedvezően ítélik meg, és ez a külkereskedelmi mérlegben is tükröződik: az export 23,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami az import bővülésével összevetve (16,8 százalék) szép eredmény. MZs