Kezdeményezési jog
Andris Piebalgs energiaügyi biztos aligha álmodozhat arról, hogy az unió most formálódó energiapolitikájában is olyan erős jogosítványokkal rendelkezik majd, mint a gazdasági élet más szféráiban. Ezt is egyértelművé tette Német- és Franciaország, amikor a napokban immár az Európai Bizottsághoz címzett hivatalos levélben is előálltak saját kezdeményezésükkel a nagy energiaszolgáltató és -termelő vállalatok egyben tartásáért.
Jogszabály-kezdeményezési joga a legtöbb gazdasági ágazatban kizárólag a bizottságnak van, ezt azonban Berlin és Párizs (no meg a levélhez társaláíróként megnyert hat másik állam, Ausztria, Bulgária, Görögország, Lettország, Luxemburg és Szlovákia) szemmel láthatóan nem kívánja kiterjeszteni az energiapolitikára. Persze nem ennek demonstrálása volt a múlt héten elküldött levél fő célja, ez inkább afféle mellékszál. A lényeg a levél tartalma: e szerint nem lenne szabad kötelezően előírni az egykori energiaügyi monopóliumok kettéválasztását energiatermelő és az energiahálózatot üzemeltető társaságra. Ez utóbbit akarja Brüsszel, ám ez nagyon nem tetszik a német–francia duónak, amely elbocsátások tömegétől tart az érintett cégeknél.
Figyelemre méltó, hogy Magyarország nem írta alá a levelet, amely – az eredeti bizottsági javaslattal együtt – a következő hónapokban a viták kereszttüzébe kerül. És az is, hogy a jelek szerint a másik 19 tagállam Brüsszelt támogatja. UGy
