Kihagyás

Dadogni kezdett az eddig olyan jól gyorsuló banki motor: a 2007-es, bő tízszázalékos profitesés után az első fél évben ismét a nyereség apadásáról volt kénytelen beszámolni a hazai hitelintézeti szektor. Nem lehet azt mondani, hogy e tény különösebben meglepő lenne, számos körülmény utalt ugyanis arra, hogy ez az év – finoman szólva is – vegyesen alakul majd a bankok szempontjából.

Talán a legfontosabb tényező, hogy az idén mind a külső, mind a belső környezet a szektor ellen dolgozott: külföldön a hitelválság okozott mélyrepülést a piacokon, itthon pedig a megszorítások utóhatásaival kellett szembesülniük a szereplőknek. Márpedig a pénz- és tőkepiacokon uralkodó hangulat nagyon meglátszik az eredménykimutatásokon: a befektetési szolgáltatásokon iszonyatosan sokat buktak az idén a bankok, és látványosan esett a pénzügyi műveleteken elért eredmény is.

Nem használt a nyereségességnek az sem, hogy a piaci szereplők többsége igen gyors ütemben beruház. A fióknyitások költsége sajnos azonnal, látható hozadéka viszont esetleg csak évek múlva jelentkezik, így a híresen hatékonyan működő szektor egy év alatt 11 százalékkal volt kénytelen emelni költségeit.

A helyzet ugyanakkor korántsem tekinthető kétségbeejtőnek, már csak azért sem, mert a vezető hazai bankok többsége az első fél évben is jelentős mértékben növelni tudta nyereségét, plusz a szektor mérete mégiscsak bő 16 százalékkal nőtt az elmúlt egy év alatt. A profit csökkenésében ráadásul nem fundamentális okok játszottak szerepet, tehát okkal lehet számítani arra, hogy – inkább előbb, mint utóbb – újra növekedésnek indul a nyereség.

Az összességében bő 20 milliárdos profitesés pedig egyáltalán nem nevezhető túlélhetetlennek. Főként annak tükrében, hogy ekkora összegű veszteség miatt egy nyugat-európai bankár manapság fel sem veszi a telefont.