Borúra derű?
Taktikát váltott a kormány a jövő évi költségvetés tervezésénél. Míg a pénzügyi tárca és az egész kabinet korábban hetekig arról igyekezett meggyőzni a lakosságot és a befektetőket, hogy a pénzügyi válság alig érinti Magyarországot, kedden olyan borúlátó jövőképet vázoltak az Országgyűlés költségvetési bizottsága elé, hogy a képviselőknek csak úgy káprázott a szemük.
Az immár hármas számmal csatába induló új költségvetési javaslat valójában még kész sincs – az írásos változat, ha minden igaz, csak e hét végére kerül ki a PM falai közül –, de a kormány már előre egyszázalékos GDP-csökkenést, a reálbér és a lakossági fogyasztás visszaesését, ugyanakkor magasabb ütemű inflációt vizionál az ország elé. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a több mint 5000 milliárd forintos nemzetközi hitelkeret egyik feltétele éppen az volt: a magyar kormány minden eddigit alulmúló és a legrosszabb esetet számba vevő várakozásokra építse a 2009-es büdzsét.
Bár pontos adatok még nincsenek, úgy tűnik, a PM-ben ennek megfelelően számolnak, és mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 300–400 milliárd forint közötti visszafogás várható. Kis szerencsével azonban ennél jóval csekélyebb lesz az adóbevételek visszaesése, jövőre tehát több tíz-, netán százmilliárdos szabad keret állhat a kormány rendelkezésére. Ezért lenne fontos, hogy még az idén megszülessen – a költségvetési plafontörvény részeként – az a jogszabály, amely a többleteket egy az adók és az államadósság csökkentésére szolgáló külön alapban gyűjtené össze.
Ha minden így alakul, hazánk akár még nyerhet is a válságon, hiszen mégiscsak sor kerül a kiadások visszafogására, és ezzel párhuzamosan – még ha csak 2010-ben is – az adóteher mérséklésére. A valós kiadási oldali reformokat ugyanakkor ez sem teszi szükségtelenné, sőt.
