Harmatgyenge forint
Akkor jellemzően a korábban egyensúlyinak tartott, 250-es szint körül ingadozott a hazai valuta az euróval szemben, azóta pedig további közel 10 százalékot gyengült az árfolyam.
A nyáron még a kivitelük hirtelen megcsappanásáért az erős forintot hibáztató vállalkozók azonban most sem törnek ki üdvrivalgásban. Az Amerikából kiinduló pénzpiaci válság ugyanis már a reálgazdaságra is hat, emiatt padlóra került legfőbb exportpiacainkon a kereslet.
A gyenge árfolyam makrogazdasági hatásairól még korai beszélni, nem lehet tudni, mennyire marad tartós ez a szint, s merre veszi az irányt a későbbiekben a magyar valuta. Ha azonban 280 forint/euró körül marad, az minden bizonnyal ismét felül fogja írni a hazai gazdasági prognózisokat, és nem csak az inflációs fejlemények lehetnek kellemetlenek.
A GDP-arányos államadósság az átértékelődés miatt azonnal megnőtt, ez azért is kellemetlen, mert részben erre a mutatóra hivatkozva minősítették a napokban a nemzetközi elemzők a magyar gazdaságot kockázatosnak. A banki hitelportfóliók is romlanak a hazai deviza gyengülésével, a devizában felvett kölcsönök fedezetéül szolgáló ingatlanok – még ha forintban változatlan is marad az áruk – svájci frankban kifejezve veszítenek értékükből.
A további árfolyamesés már csak azoknak az érdekeit szolgálhatja, akik a forint ellen „játszanak” a devizapiacon. A nagy kilengések miatt kiszámíthatatlanná váló gazdálkodási feltételek és az ingatag pénzügyi talaj már az exportőröknek sem lehet jó. Kérdés, hogy az eddigi lépéseken túl van-e még valami a gazdaságpolitika tarsolyában, ami le-csillapíthatná a pénzpiaci kedélyeket.
