Jöhet a csőd
Lesz azonnali fizetési haladék, kellő idő a kötelezettségvállalások megfontolására, egyszerűbb szabály az egyezségkötésre. Jöhet tehát a csőd, a céges újjáépítkezés, amely az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag eltűnt a joggyakorlatunkból. Sokszor megírtuk: míg évente tízezernyi felszámolás indul, addig általában a tízet sem éri el a vállalkozások reorganizációjára hivatott csődök száma. Rendszerint ezek sem eredményesek. Jelenlegi törvényünk voltaképpen esélyt sem ad a bajbajutottnak a talpra állásra.
A parlamenthez benyújtott és várhatóan már szeptembertől élő rendelkezések révén – legalábbis a törvény-előkészítők szándékai szerint – adós és hitelező egyaránt megtalálhatja számításait. Az adós védelmet kap. Ugyanakkor jó néhány biztosíték gondoskodik a hitelezői érdekekről, köztük a különböző csalárd vagyonkimentési technikák megakadályozásáról.
Elegendők lesznek-e a garanciák? Volt, bizonyára lesz is vita még erről. Lapunkban – miután hírt adtunk róla – valóságos polémia bontakozott ki a készülő szabályozásról. A szakértői hozzászólások a szaktárca számára sem maradtak észrevétlenek. Csak remélni lehet, hogy – ha vannak is kételyek – a módosítás eléri célját: kevesebb cég jut a teljes összeomlás sorsára, még több valóban újjászületik, a munkahelyekkel együtt.
A kötelező öncsőd lenne az igazi megoldás? Akik ezt mondják, azt is hangsúlyozzák: egy ilyen intézmény napjainkban irgalmatlan csődhullámmal járna. De idővel bizonyára elősegítené a gazdasági forgalom megtisztulását. Ehhez hozzájárulhat a most javasolt módosítás is. Igaz, érvényesülésében nemcsak a közvetlen jogalkalmazóknak – csődbiztosoknak, vagyonfelügyelőknek, bíráknak és a többieknek –, hanem az üzleti partnereknek is szerepük lehetne. Csupán annyi: megnézik, kivel lépnek ügyletre, kiiktatva azt, aki már több cégét vitte felszámolásba.
